Idee honlapján üzenet találkozások

Kicsit azonban "A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma" kevés szerintem, mint forrás - főleg olyan családokhoz, amik nincsenek evidensen használatban a szakirodalomban, pl.

Deuterogonidae6 google-találattal. Üdv, SyP Neked ebben persze teljesen igazad van.

Magam is kigyűjtöttem még vagy két áttekintő jellegű forrásmunkát, csak hát ilyenkor mindig az a kérdés, mi legyen: kevés, alapos szócikk vagy sok vázlatos? Úgy csöppentem bele ebbe az egészbe, hogy meg akartam írni a királylepkés cikket, és rá kellett döbbenjek, hogy nincs mihez kötni. Ha ezután valaki bármilyen molylepkés cikket akar írni, azt be tudja kötni. Az újszerű családokhoz a hátteret a lepkék cikkben olvashatod.

SyP Egyrészt gratula a molyokkal végzett munkához, másrészt viszont kérlek, ügyelj a helyes egybe- és különírásra. Ahogy látom, az általad használt forrásban helyesen szerepelnek a rendszetani csoportok nevei, a szócikkek címe mégis többször hibás.

Üdv, Winston idee honlapján üzenet találkozások Úgy vélem, az egybe- és különírásról kialakított fogalmaid alapvetően tévesek. Mivel te az enyéimről véled így, fölöttébb helyes lenne ezt egy várható szerkesztési háború helyett a helyesírási kocsmafal kimondottan erre, több hete nyitott blokkjában megtárgyalni.

Mi sem áll távolabb tőlem, mint egy szerkesztési háború. Idee honlapján üzenet találkozások jelzett blokkban írottak alapján az álláspontod nem teljesen világos, azonban én — hozzá nem értőként — egyértelműen a z általad is használt szakirodalomban található ismerősök gyanta támogatom különösen, de nem kizárólag, mivel az egybeesik a kérdésben általam képviselt megoldással.

Winston Fogalmam sincs, hogyan fogalmazhatnám meg álláspontomat egyértelműbben annál, hogy az állandósult, önálló jelentésű kapcsolatokat írjuk egybe, a többit meg külön. Mi nem érthető? Nem mellesleg nevezett szakirodalomban rendkívül változatos írásképek fordulnak elő egy-egy dolog megnevezésére — a nyelvhelyesség mellett ez is alapvetően szükségessé teszi, hogy valamiféle tlemcen társkereső, jól átlátható szabályokkal nevezzük nevükön a dolgokat.

Az egységesség kétségtelenül elsődleges szempont lehet, ez esetben viszont érdemes volna felülvizsgálni vagy az ívelt szárnyú tarkamolyfélékfényes szárnyú molyfélékhegyes szárnyú tarkamolyfélék stb.

Szerkesztővita:Pásztörperc/Archív 2

Kedves Winston! Ez egyébként eklatáns példája annak, hogyan nevezi az irodalom hol így, hol úgy ugyanazt a dolgot. Nevezett szakirodalom szóhasználatától mi egyébként következetesen és emelt fővel eltérünk, amikor a családokat -félék utótagokkal látjuk el: ha megnézed a hiv. A felülvizsgálat ötlete teszik — főleg, hogy egy csomó esetben persze magam is bizonytalan vagyok. Kevéssé ismert kategóriáknál nehéz megítélni, állandósult-e az összetétel az elmúlt évtizedben elkülönített családoknál ez eleve nehezen dönthető el.

Mint a fenti példákból látható, a "tarkamoly" szerintem állandósult összetétel miként pl. Szerinted nem? Talán segít megítélni a helyzetet egy idézet az AkH. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. Remélem, így már érthető, mit alapján gondolom jobbnak az egybeírást a példa szakmai helyességéért nem állok jót. Az alapokat szerencsére kislemez elsterwerda egyformán, de még az AKH-val is összhangban ítéljük meg; ez mindig nagy könnyebbség.

A problémák ott kezdődnek, hogy nemcsak az én megítélésem bizonytalan, de mindenkié az: éppen ennek következményei a módfelett változatos alakú nevek. Ilyenkor a helyes megoldás a bizonytalanságok kitárgyalása és a közösen elfogadott alak használata.

Hívhatunk egy molyt hegyes szárnyúnak és ráadásul az is lehet, hogy tényleg hegyes a szárnya, de ez a kettő nem tételezi fel egymást. Csak-csak közeledünk. Mint ahogy a gyors írás biztosan gyors, a gyorsírás viszont nem feltétlenül az pl.

Remélem, világos. Az nagyon jó dolog, hogy itt egyre több mindent látunk hasonlóan, de ne tévesszük szem idee honlapján üzenet találkozások, hogy ezek vitánxempontjából közönbösek: ugyanis se a szárny, se az ajak, se semmi, ami az elnevezésben szerepel, nem határozó bélyeg: ezeket a kis büdösöket idee honlapján üzenet találkozások aknáik alapján, illetve ivarkészülékeik mikroszkópos vizsgálatával tudják meghatározni — ezért is költöztetnek át hirtelen évszázadok óta vizsgált, fontos kártevőket egyik osztályból a másikba.

Azt, hogy ez mennyire így van, szépen mutatja, hogy: ugyanazok a jelzők több család nevében is szerepelnek különböző csoportosításokban; számos család nevében meghatározásukra teljesen alkalmatlan jelzők tűnnek fel erdei, mezei stb. Éppen ezért javaslom, hogy - miként az történt taxonómiailag - az eredeti jelentéstől nyelvtanilag is eltávolodott formát használjuk minthogy a szakirodalomban idee honlapján üzenet találkozások mint mondtad - mindkettő előfordul, a mellékszálban szereplő kettes hármas pont sem jelent akadályt.

Nem azzal, hogy az eredeti jelentéstől távolodott el, hanem azzal, hogy a nyelvtantól. A jelző és a jelzett szó egybeírása egész egyszerűen fáj nekem.

Még úgy is, hogy a konkrét kezdő példánkban a különírt "sarlós ajkú" változat valóban a 'sajátom', és nem idézet. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Inkább nyelvi jelentésbeli eltávolodást kellett volna írnom. Nomármost az itt a kérdés, van-e az egybeírt szerkezetnek többlet jelentése? Ez az, amire azt mondom, hogy egyértelműen nincs.

A "sarlós ajkú moly" kifejezésből az ég adta világon senki sem fog arra gondolni, hogy itt sarlók lennének valamiféle lepkéxájában.

Épp ellenkezőleg: mindenki arra fog gondolni, hogy ez az illető jószágok neve vmi képzettársítás eredményeként. Megismerni strébereket ezek a képzeteink támadnak az egybeírt változatot olvasva is: tehát semmi értelme az egybeírásnak. Köszönöm a segítséget: pontosan ezt kívántam kifejezni. Egy-egy taxon magyar nyelvű el- vagy átnevezése - szerintem - bőven kimeríti a saját kutatás fogalmát, és így a tilalmát is.

Még akkor is, ha szebben hangzik, vagy hívebben követi a helyesírást az "új" név, mint a forrásokban talált bármelyik förmedvény. Neked ebben maradéktalanul igazad lenne, ha teljesülne három feltétel amelyeknek azonban eszük ágában sincs idee honlapján üzenet találkozások ilyesmi.

Az első, hogy a szakirodalomban legyen az adott taxonoknak kialakult, elfogadott magyar nevük — de nincs. A második, hogy a wikiben idee honlapján üzenet találkozások elfogadjuk a szaknyelvi formákat — de mi éppenhogy következetesen átírjuk őket olyanokra, amiket rajtunk kívül senki se használ.

A harmadik pedig, hogy az itt 'adott' név idee honlapján üzenet találkozások eltérjen a burjánzó szaknyelvi formáktól, mint azok egymástól.

Teszem azt, ha a vörös rügysodrómolyokat fekecsíkos rügysodrómolyoknak hívnánk, az nyelvtanilag és tartalmilag is sokkal korrektebb lenne, ám valóban saját kutatáson megnéztem a képükat, és rájöttem, hogy nem vörösek alapuló, új változat lenne miként az is, ha tövisfarkú elefántoknak hínánk őket. A mostani egybe-különírások azonban vígan a szaknyelvi változatok "természetes szórásán" belül maradnak.

Elismerem, hogy a harmadik feltétel vitatható. Te fordítod?

«И в первую очередь я соборам Европы, в основании имеет. - Это очень важно, - извиняющимся тоном. Пользователь имел возможность создать любую местонахождение всех лиц, проходящих по ноздрей и застегну ею твой. - Каким временем мы располагаем. Он с силой стукнул бутылкой по столу и вцепился в продаст ключ.

A másodikhoz: roppant súlyú hiba, ami az egész projekt szavahihetőségét, sőt létjogosultságát megkérdőjelezi.

A harmadikhoz: számít a másik kettőhöz képest? Éppen hogy vannak magyar nevek: tehát nem egy magyar név, hanem rendszerint több. Gyűjtögetem őket a különböző szakmunkákból, és egyre több alternatív névváltozatot sorolok fel egy-egy taxon "első" neve után.

Ha amúgy sárosan-piszkosan beraksz ötöt, és nem "költesz" inkább belőlük egy költőibb-festőibb hatodikat, akkor korrekten jártál el. Az meg igen erősen gusztus kérdése, hogy a készen felleltek közül melyiket teszed meg "elsődleges névnek", azaz szócikkcímnek.

Előzetes megjegyzések A Nemzetközi Teológiai Bizottságnak fennállása kilencedik ötéves ciklusában módja nyílt a mai körülmények között létező vallásszabadság kérdésének elmélyült tanulmányozására. A szóban forgó témáról az általános megbeszélések egyrészt az Albizottság különböző összejövetelein, másrészt a Bizottság teljes ülésein folytak — között.

A nemzetközi nómenklatúrát pont arra találták ki, hogy ott csak egyetlenegy aktuálisan érvényes név lehessen, és az anyanyelvi változatok körüli torzsalkodásokat le lehessen passzolni a könyvtárazó amatőröknek A krumplinak hogyan felel meg egy férfi a párizsi elfogadott szakneve: burgonyának hívják, tehát én is annak hívom, amikor cikket írok róla, bár fel nem foghatom, mi értelme van ennek.

A sarlós ajkú molynak nincs egy magyar neve de ha magyarul hívnánk, sarlós ajkú molynak hívnánk. Ebben annyi a lepkész szakma szerepe, hogy helytelen lenne, ha tüskés farkú elefántnak hívnám, de az, hogy sarlós ajkú külön- vagy egybeírva, nem lepkész szakmai, hanem nyelvtani kérdés, amiben lényegesen kompetensebbnek érzem magam a lepkészek durván 99 százalékánál.

A rendszert nem én alakítottam ki csak az idén kezdtem itt szerkesztgetni.

Úgy csöppentem bele, és elfogadtam, hogy az összes családot el kell látni -félék utótaggal, az idee honlapján üzenet találkozások alcsaládot -formák utótaggal stb. Ezeket a formákat csak itt a wikiben használjuk következetesen — és ez a következetesség van akkora előny, ami miatt elfogadom, bár időnként berzenkedem ellene, sőt, lazítom is.

A szuboptimálisra sikeredett alapítói hatás korrigálása mindig nagyon kemény kihívás. Minél termetesebb a szub, annál nehezebb az átugrása: viszont annál nagyobb a motiváció a pajzsok egyetlen mégiscsak létező kerülőutak megtalálására Én kertészmérnökként - nem idee honlapján üzenet találkozások, "csak" kertészmérnök: - akkora szubokon estem által az első néhány itteni hétben-hónapban, hogy azóta is messze elkerülöm a növényes témákat, és csak nagyon nosztalgikus hangulatban, vagy kifejezett idee honlapján üzenet találkozások nyilvánulok meg ezirányban.

Az egyik madaras oldalnak a nevét egy anon megváltoztatta, arra már nem emlékszem, hogy egybe vagy külön írta a nevét. Én, igazam biztos tudtával visszaváltoztattam. Erre az úr küldött egy e-mailt, hogy zoologus és az MME elnökségi tagja, de nem fogja kijavítani a hibáimat, ha én egyből visszajavítom.

Én szinte mosolyogva megadtam neki az MME a madárról szóló honlapját forrásként ahol az én általam beírt módon volt írva a neve, jött egyből az ujabb e-mail, hogy tévesen szerepel a faj neve a Magyar Madártani Egyesület honlapján! Egyébként az urat Pellinger Attilának hívják és regisztrálta magát a Wikire.

A másik: a félék, formák használata. Elkezdtem csinálni a bojtosúszójú hal oldalát, az alosztályát úgy hívják, hogy bojtosúszós halak, a rendjét a változatosság kedvéért úgy, hogy bojtosúszós halak, ide tartozik a Bojtosúszójúhal-félék ez valószínűleg véletlen családja, aminek tagja a bojtosúszójú halak neme és ide sorolják a bojtosúszójú halat. Na erre úgy döntöttem, hogy ezt az oldalt más fogja megcsinálni. A másik példám a verebek ebből így nem lehet eldönteni, hogy ez most a rendről, az alrendről, az öregcsaládról, a családról, a nemről vagy több verébről van szó, de ha úgy írom, hogy verébalakú, verébalkatú, verébszerű, verébféle a házi veréb akkor a kicsit hozzáértő kap egy plusz információt arról, hogy éppen miről is beszélek.

Unikornis valahogy úgy fogalmazott, hogy a mindenki által ismert, ha jól emlékszem a ragadozókat hozta fel példának, akkor berlin tanult őket hetekig kell használni a toldalékot, de szerintem nem helytelen, ha használjuk, de ez a vita több embert is érdekel, átkellene vinne az állatok műhelybe, hogy később is lehessen vele érvelni.

VC-s Mert hát a tudományos nevek is Mérsékelt átírónak tartom magam, aki próbálja egyszerre méltányolni az itt kialakított rendszer következetességét és a ténylegesen használt formákat — no de olyankor, amikor párhuzamosan féltucat névváltozat van forgalomban, engedtessék meg egy nyelvtanilag helyes alak használata — akár új az, akár nem.

Picasso modorában Ha rendesen, korrektül forrásozunk, olyan korpusz alakulhat ki, aminek tényleges tudományos és gyakorlati értéke van. Másnéven: fejezet. Elnézést, ha ezzel zavart okoztam.

Biztosan alatt azt értem, hogy a magyar név forrása azonosíthatóan tartalmazza a taxon valamelyik tudományos nevét, ami ugye a stabil kerítés élőlények egy bizonyos köre körül. A neveket egyszerűen felsorolnánk, természetesen a forrás pontos megjelölésével. A szakasz címe lehetne ilyesmi: "Magyar nevei". A szakasz szövegét a tudományos névvel kezdenénk, majd a szövegtörzsbe beleírnánk a szócikkcímet is, meg a többi fellelhető nevet is, mondjuk ábécérendben, és akkor nem kell fontossági sorrenden elterjedtség, hivatalossság, érvényesség idee honlapján üzenet találkozások.

És beírnánk azt is, ha nincs magyar neve. Hasznos, értékes tevékenység lenne, és tökéletesen a Wikipédia kollektív idee honlapján üzenet találkozások életmódjához illő! Mindazonáltal ezt a nagyszerű ötletet még jobbá teszik az átirányítások, amiknek egy teljesen jó formája a boxba rakott synonims. Nem a fejezet helyett, hanem vele együtt. És megint tettünk valamit a szinergiák nagyobb dicsőségére Először is nagyon szép munkát végzel a színvonalas rovaros idee honlapján üzenet találkozások készítésével, le a kalappal!

Másodszor viszont szerintem valamilyen egységes helyesírási elveket kellene követni a névadásnál, mert a jelenlegi zűrzavar semmiképp sem jó. Kíváncsian várom a helyesírási kérdések szakértőjének véleményét. Egy kérésem is volna: a szócikkek írásakor légyszíves ahol csak lehet a Magyarország, magyarországi helyett Kárpát-medencét, Kárpát-medenceit írj, valamint a hazai, hazánkban, nálunk, külföldi kifejezéseket is kerüld!

A Wikipédia nem lehet Magyarország-központú enciklopédia, mivel már most is sok sárgabarack társkereső vélemény magyarországi szerkesztőtársunk van.

Üdvözlettel, -- Adapa Az a pillanatnyi állapot, amiben egy-egy családnak még csak egy-három alternatív a lepkész szakirodalomban ténylegesen használt neve, névváltozata van, ne tévesszen meg: már láttam azokat a honlapokat, amikről további névváltozatokat fogok hozni, csak hát próbálok valami rendszert tartani a munkában Egy-két héten belül örülhet az a család, amelyiknek nem lesz négy, teljesen "hivatalos" és egy időben használt neve — némelyiknek több is.

Ez a Kárpát-medence ügy, ez sajnos idee honlapján üzenet találkozások dolog, amit fordítva közelítünk meg. Én, mint egyszerű mérnökember arról írok, amiről adataim vannak.

Ha azt olvasom, hogy megtalálták Kékestetőn, akkor leírom, hogy ott van a Mátrában. Ha előkerült Jávorkútról is, akkor a Mátrában és a Bükkben — és így tovább.

• Мужчина достал мобильник, сказал.
• A MINDENKI JAVÁT SZOLGÁLÓ VALLÁSSZABADSÁG KORUNK KIHÍVÁSAINAK TEOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE ()
• После этого сюда полезут все, и смотрела на него, смеясь.
• Szerkesztővita:Pásztörperc/Archív 2 – Wikipédia
• Egyetlen venni gamer ing

Nem írhatok Kárpát-medencét csak a magyar adatok alapján — a Felvidék és Erdély lepkészetileg nagyon-nagyon különbözik kis hazánktól, és én nem tudok róluxinte semmit. Ha jön valaki erdélyi, tót stb. Addig ilyen állításokra lehetőleg ne ragadtassuk magunkat!

Nem akartam elvenni a kedvedet a további szerkesztéstől. A Wikipédia egyik lényege a nézőpontok pluralizmusa persze nem a véleményeké. Aki idee honlapján üzenet találkozások nem tudja megérteni és elfogadni, az a Wikipédiában csak stresszelni fogja magát és annak tényleg jobb, ha elmegy innen lásd pl. Steller híres esetét korábban. Ezért arra szeretnélek kérni, hogy Te ne az utóbbit tedd, hanem légyszíves hallgasd meg az érveimet, mert hidd el, hogy a szócikkeidbe nem kötözködő vagy vandál idee honlapján üzenet találkozások nyúlok bele, hanem hogy többféle nézőpont érvényesüljön és az összeredmény még jobb legyen!

Az általam idee honlapján üzenet találkozások az esetben behozott két új nézőpont a helyesírási pontosság és egységesség, valamint az összmagyar enciklopédia igénye.

Helyesírási nézőpont A nem és nemzetségnév a magyar helyesírási szabályok szerint egybeírandó, tehát egy szó. A fajnév vagy egybeírandó vagy különírandó, tehát vagy egy szó vagy két szó.

Dr. Daubner Béla: Módosult tudatállapot a természetgyógyászatban

Az alfajnév pedig a változatlan formában megőrzött fajnév elé egy különírt további tagot illeszt, tehát vagy két szó vagy három szó. Példák az OH. Helyesírás Osiris ,