Salazar és a „három Franciaország”

Oldal találkozó marokkói franciaország

Salazar és a három Franciaország kapcsolatának elemzésekor egyúttal figyelmet szentelhetünk a francia ellenállás demokrácia utáni vágyának, illetve magának Oldal találkozó marokkói franciaország személyének is, aki Európa kicsiny, legnyugatibb országát és annak kochkurs egyéni hanover politikáját jelképezte.

E civil vezető mellett pedig figyelmünk három olyan katonaember Pétain, De Gaulle és Giraud szerepére is kiterjed, akik három különböző Franciaországot képviseltek, és akik önálló, egymással versengő külpolitikájuk révén válaszút elé állították a világ államait. A semleges Portugália sem kerülhette el a döntést arról, hogy kivel tartson. Ráadásul e kritikus évek folyamán — számos egymást erősítő tényezőnek köszönhetően — megélénkült a portugálok érdeklődése a franciák iránt, éljenek akár az anyaországban, Francia-Afrikában, Angliában vagy épp Lisszabonban, útban Amerika vagy a világ bármely más tája felé.

Az első sajátos folyamat, melyre a francia—portugál viszony vizsgálatakor utalnunk kell, az a váratlan ideológiai és stratégiai közeledés, mely a portugál állam és a vichyi rezsim között végbement. Vagy azt is mondhatnánk, hogy különös rokoni kötelékek alakultak ki a két rendszer között, a dicsőség utáni vágy vagy éppen a kútba esett várakozások jegyében. Továbbá szokatlan körülmény volt Portugália megnövekedett stratégiai súlya.

Az ország a háború elejétől kezdve — földrajzi elhelyezkedése és semlegessége folytán — az információcsere, a propaganda, a politikai és katonai játszmák, az árucikkek és a pénzmozgások forgószínpadává vált, egyúttal pedig a gaulle-isták nélkülözhetetlen támaszpontjává lépett elő. Oldal találkozó marokkói franciaország Gaulle hívei nyarán kezdtek aktív szervezkedésbe Portugáliában; tevékenységük hatása Marokkóra, a vichyi Franciaországra, illetve a németek által elfoglalt területekre is kiterjedt.

Jelenlétük révén Lisszabon hidat képezett a franciák és Nagy-Britannia, illetve a francia anyaország és az attól ben különváló gyarmatok között.

A gaulle-isták azonban nem voltak egyedül. Giraud tábornok párthívei diplomáciai jellegű képviseletet hoztak létre Lisszabonban, amely bizonyos ideig a vichyi és a De Gaulle-féle missziókkal párhuzamosan létezett.

Account Options

Számos önkéntes Portugáliában csatlakozott Giraud csapataihoz, illetve Portugálián keresztül utazott De Gaulle londoni főhadiszállására. Ez utóbbi szerepe később jóval fontosabbnak bizonyult. Ezt a politológiai, összehasonlító történettudományi nézőpontot mind Salazar, mind Pétain, mind pedig politikai környezetük kijelentései meggyőzően alátámasztják.

A két ország közötti kapcsolatrendszer is rokonvonások meglétére utal. Jól mutatják ezt a politikai szándéknyilatkozatok is, bár ezek létrejöttét és tartalmát a háborús helyzet és a vichyi rendszer kiszolgáltatottsága erőteljesen befolyásolta. Salazar védnökséget vállalt Pétain és rendszere felett, és ez mindkét fél számára előnyös volt.

Southamptonban gyülekező partraszállító bárkák Megtévesztést szolgáló felfújható harckocsi Április végére elkészült a támadás terve. Ezt megelőzi majd egy légi szállítású hadosztály bevetése a várostól északra. Az ejtőernyősök elfoglalják az Orne-folyó hídjait, és fedezik a keleti szárnyat. A brit jobbszárnyon az 1.

Vichynek elsősorban a következők miatt: 1. Úgy tűnhetett, ha a kicsi és félreeső Portugália sikerrel barátságos lányok oldal találkozó marokkói franciaország az Első Köztársaság [4] politikai és pénzügyi instabilitását, akkor a jóval nagyobb Oldal találkozó marokkói franciaország szintén sikerrel küzdheti le pillanatnyi gyengeségét, és megállíthatja nemzetközi súlyának csökkenését. A mérsékeltségre törekvő vichyi rendszernek kedvezett, hogy Portugália nem állt a világpolitikai események középpontjában.

Portugália hosszabb idő óta divatos turisztikai célpont volt a nem túl nagy létszámú jobb- és szélsőjobboldali francia értelmiség számára, akik nagy örömmel fedezték fel eszmeviláguk néhány elemét a salazari gondolkodásban. A portugál nép hagyományos vonzalma a franciák iránt a háború során sem hagyott alább, s jóllehet Franciaország nyarán megalázó helyzetbe kényszerült, állampolgárait még mindig nagy nemzet fiaiként fogadták Portugáliában. A salazarizmus mérsékelt, mégis hatékony forradalmisága követendő példaként állt a franciák előtt.

A salazari rendszer átvétele tűnt az egyetlen politikailag elfogadható megoldásnak, hisz minden más szóba jöhető alternatíva komoly hátrányokkal járt volna: az olasz fasizmust és a német nácizmust a franciák ellenséges rezsimeknek tartották. A Franco-rendszerrel kapcsolatos fenntartásaikat pedig az okozta, hogy azt beszennyezte a polgárháború áldozatainak vére. Továbbá Spanyolország igényt tartott Marokkóra, és a II.

A stratégiailag fontos, de semleges Portugália a hadviselő országoknál alkalmasabbnak mutatkozott szövetség kiépítésére.

Szóljon hozzá Ön is! Még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!

Ahogy Marc Ferro is emlékeztet rá, [5] Portugália, mint Anglia régi szövetségese, el tudta érni, hogy London kapui ne záruljanak be teljesen a vichyi Franciaország előtt. Végezetül Salazar — Pétainhez hasonlóan — a kompromisszumos békét tekintette az egyetlen kívánatos megoldásnak a II. Salazar számára szintén tartogatott előnyöket a Vichyvel való együttműködés: A harmincas évtizedben a portugál—francia viszony feszült volt.

You are here:

Ezt felváltotta egy különleges, ideológiai alapon nyugvó összhang, ami jótékonyan hatott a kétoldalú kapcsolatokra. Salazarnak előnyös volt a szövetségesi viszony Pétainnel, aki noha egy legyőzött és megtört ország élén állt, dicső múlttal és a feltámadás lehetőségét hordozó ütőkártyákkal erős hadsereg, gyarmatbirodalom is rendelkezett.

A semleges, egyben szövetséges vichyi Franciaország ütközőövezetként állhatott a német csapatok ibériai előrenyomulásának útjában. Salazar — Pétainnel összhangban — úgy gondolkodott, hogy a háborút lezáró béketárgyalások csak és kizárólag a semleges államok vezetőinek döntőbíráskodásával képzelhetők el. Erre a szerepre Salazar mind Pétaint, mind pedig saját magát esélyesnek tartotta.

oldal találkozó marokkói franciaország az állatorvos

A kétoldalú kapcsolatok szorosabbá fűzésének ideológiai és stratégiai mozgatórugói is voltak, és ezek gyakran a közös eszmerendszerből adódtak. Ezt mindkét állam propagandagépezete mind belföldön, mind külföldön szünet nélkül hangoztatta.

Marokkó: az afrikai vb-csapat, amely Európában készült - NSO

A gyakori tapasztalatcserék, az együttműködés például közigazgatási, társadalomszervezési korporativizmus és ifjúságpolitikai téren, illetve az as portugál alkotmány felhasználásának egyébként sikertelen kísérlete a vichyi rendszer alkotmányos alapjainak megteremtésében, a két rendszer közötti affinitásra oldal találkozó marokkói franciaország következtetni.

A kapcsolatokat erősítő egyéb tényezők a háborúval és a háború utáni időszakra vonatkozó tervekkel voltak összefüggésben. Az Ibériai-félsziget, a földközi-tengeri francia partvidék és a vichyi ellenőrzés alatt álló észak-afrikai terület katonai szerepének visszafejlesztése természetesen az előtti helyzetről van szó fékezhette a német előretörést. Emellett lehetővé tette egy semleges latin tömb létrejöttét, amely mérsékelt, keresztény alapokra épülő, békés nacionalista rendszereket fogott egybe.

E szövetség tagjai képesnek hitték magukat arra, hogy mind a demokráciák, mind pedig a nácizmus-fasizmus fogyatékosságait kiküszöböljék, és politikai vezetőiket a békebíró szerepében jelenítsék meg. A Pétain és Salazar által egyaránt osztott elképzelés szerint ugyanis a békének tárgyalásos úton, a hadviselő felek kompromisszuma révén kell létrejönnie, hisz a szembenállók egyike sem képes arra, hogy ellenségeit teljesen megsemmisítve, egyedüliként diktálja a békefeltételeket.

Végezetül pedig úgy vélekedtek, hogy a oldal találkozó marokkói franciaország mintájú rendszerek óriási erkölcsi tőkét halmozhatnak fel, és ez a háború utáni években követendővé teszi őket a legyengült és identitását vesztett Európa számára.

Franciaország

Főbb vonalakban ezek azok az alapvető, a portugál—francia kapcsolatokból levezethető tényezők, amelyek elősegítették, hogy Salazar és Pétain ideológiailag-stratégiailag egymásra találjanak, közeledjenek egymáshoz. Ezek további részletes elemzésére azonban most nem térünk ki. Az eddigiek alapján nem okozhat meglepetést, hogy Salazar szemében De Gaulle és Giraud pusztán emigránsok voltak, akik cserbenhagyták az egyedül törvényes francia államot, a vichyit, mellyel Portugália kitüntetett kapcsolatokat ápolt.

Annak ellenére, hogy e kapcsolatok személyes és politikai síkon egyaránt teljes egyetértésről tanúskodtak, a portugál vezetés oldal találkozó marokkói franciaország eltűrte a területén tevékenykedő féllegális gaulle-ista és giraud-ista csoportok jelenlétét. Felmerül a kérdés: vajon hogyan volt mindez összeegyeztethető a vichyi rezsimmel ápolt kiváló hivatalos kapcsolatokkal?

Számos, bár nyilvánosságra nem hozott kétely fogalmazódott azonban meg — már közvetlenül Pétain hatalomra jutása után is — a partner helyzetét és lehetőségeit illetően. Később pedig, amikor a vichyi Franciaország területét is német csapatok foglalták el, és a Pétain-rezsim két addigi erőssége ja ismerkedés hadsereg és a tengerentúl a hódítók ellenőrzése alá került, lényegesen megváltoztak a diplomáciai kapcsolatokat és a diplomáciai elismerést meghatározó feltételek.

oldal találkozó marokkói franciaország szexüljön össze

Ezen túlmenően Salazar világosan látta, hogy a vichyi kormány a oldal találkozó marokkói franciaország megjelenésével pusztán formalitássá, bábkormánnyá vált, és minden lépéséhez a hitleri Németország előzetes engedélyét kellett kérnie. Tény az is, hogy Lisszabon szemet hunyt a Pétain-rendszerrel szemben alternatívát kereső franciák portugáliai tevékenysége felett. A gaulle-isták és giraud-isták növekvő nemzetközi elismertségével párhuzamosan pedig a huzamosabb időre szóló modus vivendi keresésére is oldal találkozó marokkói franciaország.

Továbbá Portugália gazdasági érdekei is arra ösztönözték a Salazar-kormányt, hogy a kívánatosnak tartottnál jóval messzebbre menjen az Algíri Bizottságnak [7] nyújtandó kedvezmények terén bár maga a bizottság e kedvezmények mértékével sohasem volt elégedett. Salazar és a gaulle-isták Miközben Salazar örömmel szemlélte a vichyi állam új, rokonszenves politikai berendezkedését, végig kellett néznie Pétain legfőbb ellenfele, De Gaulle tábornok híveinek lisszaboni letelepedését is.

A gaulle-isták az angol követség védőszárnyai alatt már nyarától képviseltették magukat Portugáliában. De Gaulle székhelye ekkoriban Londonban volt, a Londonba vivő utak pedig mind Portugálián keresztül vezettek. Az itt élő franciák jól szervezett gépezetet hoztak létre híveik Franciaországból történő kijuttatásának, utaztatásának Spanyolországon keresztül és fogadásának oldal találkozó marokkói franciaország.

Az emigránsok portugáliai tartózkodása nemegyszer igen hosszúra nyúlt, hisz időre volt szükségük a vízumok megszerzéséhez és angliai utazásuk megszervezéséhez. Mivel azonban szinte mindegyikük papírok nélkül érkezett, a félhivatalos képviseleteknek segíteniük és rejtegetniük kellett őket a portugál rendőrség elől.

oldal találkozó marokkói franciaország 60 év feletti társkereső

A szervezetek, melyek a Franciaországból való kijutást segítették, meglehetősen gyenge hatásfokkal működtek.