Uploaded by

Igyekszem egy takarítónő casablanca. Welcome to Scribd!

Ramiro mellett új életformát ismertem meg.

igyekszem egy takarítónő casablanca

Megtanultam, hogyan legyek anyámtól független nő, hogyan éljek együtt egy férfival, és hogyan tartsak cselédet. Hogyan tegyek kedvére páromnak minden pillanatban, és ne legyen más célom az életben, mint őt boldoggá tenni.

És feltárult számomra egy másik Madrid, az előkelő mulatók és divatos szórakozóhelyek, a színházak, éttermek és az éjszakai élet városa. A Negresco, a Granja del Henar és a Bakanik koktéljai. Filmbemutatók a Real Cinemában moziorgonával, Mary Pickforddal a vásznon, és Ramiróval, aki bonbont tuszkol a számba, és én ajkaimmal megérintem az ujjbegyét - szinte elolvadok a szerelemtől.

Flamenco a Villa Rosában, kabaré a Jégpalotában. Zsivajgó, forrongó Madrid, ahol Ramiro és én úgy jártunk-keltünk, mintha nem létezett volna sem tegnap, sem holnap. Mintha minden pillanatban a világmindenséget kellett volna magunkba szívnunk, attól tartva, hogy esetleg soha nem jön el a holnap.

MariaDuenas OltesekKoztAzIdo PDF

Mi volt Ramiróban, és mit adott nekem, hogy alig néhány hét alatt feje tetejére állította montreal bár házas találkozón életem? Még ma is, annyi év után, csukott szemmel is képes vagyok összeállítani a listát mindarról, ami oly csábító volt alakjában, és biztos vagyok, hogyha százszor születtem volna, akkor nők megismerjék zürich szerettem volna bele újra és újra, ahogy akkor tettem.

igyekszem egy takarítónő casablanca

Ramiro Arribas, az ellenállhatatlan, igyekszem egy takarítónő casablanca nagyvilági, az őrülten jóképű. Gondosan hátranyalt, gesztenyeszín hajával, szédítően férfias kiállásával, optimizmust és biztonságot sugározva a hét minden napjának mind a huszonnégy órájában. Szellemes és érzéki, a korszak keserű politikájával szemben közömbös, mintha az ő királysága nem e világból való lenne. Mindenki barátja anélkül, hogy bárkit valaha is komolyan venne, nagyra törő tervek kovácsa, aki mindig megtalálja a pillanathoz legjobban illő szót, a legmegfelelőbb arckifejezést.

Lendületes, ragyogó, a kényelmesség ellensége. Igyekszem egy takarítónő casablanca egy olasz írógépeket forgalmazó bolt üzletvezetője, tegnap német autókat adott el, tegnapelőtt - hát nem mindegy? Mit látott bennem Ramiro, miért bolondult bele egy egyszerű 28 varrólányba, aki igyekszem egy takarítónő casablanca minden becsvágytól mentes köztisztviselőhöz készült hozzámenni?

Ez volt élete első igaz szerelme, esküdött meg ezerszer is. Előttem voltak más nők is, természetesen. Egy pár, de egyik sem volt olyan, mint te.

MariaDuenas OltesekKoztAzIdo PDF | PDF

Ilyenkor megcsókolt, és én úgy éreztem, hogy ájulás környékez. Nem jelent különösebb nehézséget az sem, hogy leltárba vegyem, mi volt a benyomása rólam - mindenre pontosan emlékszem. Szinte gyermeki naivság és istennői külső robbanó elegye, mondogatta. Csiszolatlan gyémánt, tette hozzá.

Néha úgy bánt velem, mint egy gyerekkel, ilyenkor a tíz év korkülönbség századoknak tetszett. Szeszélyeimet kitalálta, és váratlan szellemességeivel újra és újra meglepett.

Kaptam harisnyát a Lyon selyemáruboltból, krémeket, parfümöket, kimért csirimojós, mangós igyekszem egy takarítónő casablanca kókuszos fagyit. Oktatott, megmutatta, hogyan használjam az evőeszközöket, hogyan vezessem Morris márkájú kocsiját, hogyan igazodjak el az étlapokon, és dohányzáskor hogyan szívjam tüdőre a füstöt.

Mesélt múltbéli alakokról és művészekről, akikkel valaha találkozott, felidézte a régi barátokat, és előre örült a remek lehetőségeknek, amelyek meglehet csak ránk várnak a keresek nők a 91 valamely távoli pontján.

Világtérképeket rajzolt, és én felnőttem mellette. Időnként azonban a kislány eltűnt, és felbukkant helyette a kész nő, ilyenkor egy cseppet sem érdekelte, hogy kevesebbet tudok és tapasztaltam nála, úgy igyekszem egy takarítónő casablanca és imádott, amilyen voltam, és úgy ragaszkodott hozzám, mintha a testem az egyetlen kötél lenne, amibe létének viharosan hullámzó tengerén kapaszkodhat.

Az első nap beköltöztem a Salesas tér mellett álló agglegénylakásába. Alig vittem valamit magammal, mintha újrakezdeném az életet, mintha más ember lennék, mintha újjászülettem volna. Elrabolt szívem és még néhány apróság volt minden tulajdonom, amivel az otthonába érkeztem.

Robyn Sisman - Különös Kapcsolat

Nagy ritkán meglátogattam anyám, aki akkoriban otthon varrt megrendelésre, semmiségeket, amivel csak éppen annyit keresett, hogy megéljen. Semmire sem tartotta Ramirót, és elítélte, ahogy velem viselkedett.

Azzal vádolta, hogy puszta szeszélyből sodort magával, kihasználta a korát és befolyását, hogy elcsavarja a fejem, és arra kényszerített, hogy feladjak minden biztos kikötőt.

Nem tetszett neki, hogy házasság 29 nélkül élek vele együtt, hogy elhagytam Ignaciót, és már nem a régi voltam.

Már tényleg jobban élek | nlc

Bármennyire is igyekeztem, soha nem tudtam meggyőzni róla, hogy nem azért cselekedtem így, mert Ramiro nyomást gyakorolt rám, hanem egyszerűen a feltartóztathatatlan szerelem ragadott magával.

Vitáink napról napra hevesebbek lettek, kegyetlen szemrehányásokat vágtunk egymás fejéhez, és egymás belsőjébe martunk.

Amióta csak az eszét tudta, ez a valami időről időre, minden előzmény nélkül hatalmas fekete fellegként telepedett családja fölé.

Minden támadására kitöréssel válaszoltam, minden bírálatára még vadabb megvetéssel. Ritka volt az a látogatás, ami nem könnyekkel, kiabálással és ajtócsapkodással végződött, és a találkozók egyre rövidebbek, egyre hidegebbek lettek. Anyám és én egyre jobban elidegenedtünk.

Míg végül részéről érkezett a közeledés. Ugyan csak mint közbenjáró személy kezdeményezte, ez igaz, de ez a lépése - ahogy azt sejthettük volna - új fordulatot jelentett utunkon. Egy nap megjelent az új lakásomon, késő délelőtt volt.

A héten aláírják aWeslin-nel a föld adásvételi szerződést r Bemutatkoztak a kanadai cég igazgatói - Uj munkahely főnek Rendkívüli módon kezdődött Oroszlányban a testületi ülés tegnap délután. A képviselők és a város nyilvánossága előtt bemutatkozott a Weslin Autóipari Kft. Mint a sajtóban már többször megjelent: a két kanadai cég, a Wescast és a Linemar közös be­ ruházásba kezd Oroszlányban.

Ramiro már elment, és én még aludtam. Előző este szórakozni voltunk, a Vígszínházban Margarita Xirgút néztük meg, és aztán beültünk a Le Cockba. Legalább hajnali négy felé járt, mire ágyba kerültünk, én olyan kimerültén, hogy nem volt erőm lemosni magamról a sminket, amit az utóbbi időben rendszeresen használtam. Félálomban hallottam, hogy Ramiro elmegy úgy tíz óra körül, félálomban hallottam, hogy megjön Prudencia, a cselédlány, aki a lakást uraló összevisszaságban készült rendet tenni. Félálomban hallottam azt is, hogy lement tejért és kenyérért, és félálomban hallottam, hogy valamivel később kopognak az ajtón.

Először halkan, aztán határozottabban. Azt hittem, hogy Prudencia megint itthon felejtette a kulcsát, ahogy ez megtörtént vele hébe-hóba. Nem zavartattam magam, hogy bármit is magamra kapjak, az ostoba Prudencia nem érte meg a fáradtságot. Álmosan nyitottam ajtót, de igyekszem egy takarítónő casablanca Prudencia állt előttem, hanem anyám.

Nem tudtam, mit mondjak. Eleinte ő sem. Egyszerűen végigmért tetőtől talpig, pillantása először kócos fejemen állapodott meg, aztán az arcomon szétkenődött szempillafestéken, rúzstól maszatos számon és a kihívó hálóingen, ami több meztelenséget mutatott, mint amit szeméremérzete el tudott viselni.

igyekszem egy takarítónő casablanca

Nem tudtam állni a tekintetét, nem tudtam vele felvenni a harcot. Talán, mert még 30 mindig kába voltam az éjszakázástól. Talán, mert lefegyverzett higgadt szigora. Csak azért jöttem, hogy átadjak egy üzenetet. A helyzet annyira feszült és különös volt, hogy soha nem hittem volna, megtörténhet velem, ha nem magam állok ott aznap délelőtt egyes szám első személyben. Anyám és én, akik annyi mindent éltünk át együtt, és olyan sok dologban annyira egyformák voltunk, hirtelen vadidegenek lettünk, akik bizalmatlan pillantásokkal, gyanakvóan méregetik egymást, mint a kóbor ebek.

Ott állt az ajtó előtt, komolyan, egyenes háttal, szoros kontyba fésült hajjal, amelyben már fel-fel bukkantak az első szürke szálak. Méltóságteljesen magasodott előttem, szögletes szemöldöke még erőteljesebbé tette helytelenítő pillantását. Elegáns volt egyszerű öltözéke dacára. Mikor végre befejezte alapos vizslatásomat, megszólalt.

Azonban, habár én erre számítottam, szavaiban nem volt bíráló szándék. Egy kérést közvetítek, nem az enyémet. Elfogadhatod vagy nem, majd te eldöntőd. Ugyan én azt gondolom, igent kellene rá mondanod. Gondold meg, jobb később, mint soha. Nem lépte át a küszöböt, és a látogatás alig egy percet tartott még, csak annyi ideig, míg megadott egy címet és egy időpontot aznap délutánra, aztán hátat fordított a búcsú minden külsősége nélkül.

Furcsállottam, hogy nem osztott ki, de nem kellett sokáig várnom, hogy megkapjam a magamét. Csak amíg a lépcsőhöz ért. Ebédkor Ramirónak is elmeséltem a meglepő látogatást. Nem láttam semmi értelmét, és nem tudtam, mi lehet egy ilyen váratlan megbízás mögött: gyanakodtam. Könyörögtem, hogy kísérjen el. Megismerni az apámat.

Mert ezt igyekszem egy takarítónő casablanca tőlem. Abban maradtam anyámmal, hogy kora délután találkozunk a megadott címen: Hermosilla utca Nagyon jó nevű utca, nagyon jó nevű ház; egy azok közül, melyeket a régi időkben felkerestem frissen varrt ruhákat cipelve. Nagy gondot fordítottam megjelenésemre a találkozón, kék gyapjúruhát választottam hozzáillő kabáttal és egy három tollal díszített kalapkát, amit bájosan a bal fülemre húztam.

19 Magyaróra New Paths To The Hungarian Language - szemesinfo.hu

Mindent Ramiro fizetett természetesen, az első olyan ruhadarabok érintették testem, melyet nem az anyám vagy én magam varrtam. Magas sarkú cipőt viseltem, és a hajam leeresztve a hátamon; alig festettem ki magam, nem akartam ma délután is szemrehányásokat kapni.

Indulás előtt megnéztem magam a tükörben. Egész alakosban. Ramiro arcát verte vissza mögöttem mosolyogva, engem csodált zsebre dugott kézzel. Le fogod nyűgözni. Próbáltam hálásan mosolyogni a biztatásért, de nem sikerült teljesen. Szép voltam, ez igaz, szép és idegen, annyira más ember, mint aki alig néhány hónapja voltam.

Szép, idegen és ijedt, mint egy kisegér, a félelemtől félholt, és már sajnáltam, hogy igent mondtam erre a szokatlan kérésre. Ahogy megérkeztünk, anyám pillantásából láttam, hogy egyáltalán nem töltötte el örömmel, hogy Ramiro is megjelent az oldalamon.

Már tényleg jobban élek

Amikor rájött, hogy együtt szándékozunk bemenni, kereken megtiltotta. Ha nem haragszik, maga most itt marad. És anélkül, hogy választ várt volna, megfordult, és belépett a tekintélyes kovácsoltvas és üveg kapun.

Én azt szerettem volna, ha Ramiro elkísér, szükségem volt a támogatására és erejére, de nem mertem anyámmal szembeszegülni. Csak odasúgtam Ramirónak, hogy jobban teszi, ha hazamegy, és anyám után eredtem. Már vár - közölte a kapussal. Az bólintott, és igyekszem egy takarítónő casablanca szó nélkül mellénk lépett, hogy a lifthez kísérjen. Végigmentünk a széles kapualjon, és felfordultunk a lépcsőházba, anyám ment elöl határozott léptekkel, könnyedén súrolva a fényesre csiszolt karfát, olyan kosztümöt viselt, melyet nem ismertem.

Én félénken követtem, és úgy kapaszkodtam a korlátba, mint viharos éjszakán a mentőövbe. Mindketten némák voltunk, akár a sír. Minden lépcsőfokkal egyre vadabbul zsivajogtak fejemben a gondolatok.

j r IR IS ZLÁH YI jy r KRÓNIKÁS

Első forduló. Miért mozog anyám ilyen otthonosan ezen az idegen helyen? Milyen lesz a férfi, akivel most találkozunk? Mire fel ez a hirtelen buzgóság, hogy megismerjen annyi év után? A többi gondolat elmém tornácán ragadt, nem volt rájuk igyekszem egy takarítónő casablanca megérkeztünk. Jobbra hatalmas ajtó nyílt, anyám magabiztosan nyomta meg a csengőt mutatóujjával, az elfogódottság leghalványabb jele nélkül.

Azonnal nyílt az ajtó, és egy meglehetősen öreg cseléd fogadott, összeaszott teste fekete egyenruhában, makulátlan főkötő alatt. Az úrhoz jöttünk. Gondolom, a könyvtárban van. Servandának leesett az álla, benne ragadt a köszönés, mintha kí- sértetet látott volna. Amikor végre igyekszem egy takarítónő casablanca magát, és úgy nézett ki, képes lesz kibökni valamit, egy másik hang hallgattatta el. Rekedt, erős férfihang a lakás mélyéről. A cseléd félreállt, még mindig zavarodottan, idegesen.