Fórum oldalon találkozó be2

Fórum Kisebbségkut. Ezt egy kétéves, bonyodalmakkal teli együttélés előzte meg az újonnan átalakított háború utáni Közép-Európában, ahol a szóban forgó országok egyike a győztes szerepét sikeresen fordította saját hasznára, míg a másik egyrészt elkeseredetten próbált kiegyezni a keserű valósággal, másrészt azon ügyködött, hogy a forradalmi események örvényeit lecsillapítva szilárd alapot nyújtson a politikai és gazdasági konszolidáció elindításához mind a bel- mind a külpolitika terén.

Időben behatárolva az es év első feléről van szó, amikor az során Közép-Európában végbement háború utáni konszolidáció, a Magyarországon is valamelyest megnyugvó politikai kedélyek, a trianoni békeszerződés aláírása és a Magyar Nemzetgyűlés általi ratifikálása által létrejöttek a kapcsolatteremtés feltételei a két egymással valóban ellenséges viszonyban álló állam - Csehszlovákia és Magyarország - között. E tanulmány konkrétan a háború utáni időszak első csehszlovák-magyar kormány szintű találkozójával foglalkozik, amely az ausztriai Bruckban került megrendezésre.

Célom nemcsak az, hogy leírjam a tárgyalás lefolyását, illetve tartalmát és a későbbi kétoldalú kapcsolatokra kifejtett hatását, fórum oldalon találkozó be2 szeretném a történések procedurális hátterét is felvázolni, vagyis magát a párbeszédteremtés folyamatát, amely a közép-európai országok ingyenes találkozó kapcsolatai közül a két a legfeszültebb viszonyban álló ország kormányának magas szintű képviselőinek találkozójához vezetett.

A következőkben megpróbálom megragadni a csehszlovák-magyar tárgyalások előkészítésének minden egyes lényeges mozzanatát a legelső informális kezdeményezésektől a kormány szintű találkozó konkrét jellegének megbeszélésén keresztül egészen a szervezési kérdések - helyszín és időpont - végső pontosításáig és a kétoldalú megegyezésig a találkozó hivatalos közleményének kiadásáról. A fent vázolt téma kutatásához a forrásanyagokat elsősorban a cseh és a magyar külügyminisztérium levéltárai szolgáltatták.

Az események teljes képéhez hozzátartozik a fejleményeknek a két ország parlamentjében, illetve a korabeli csehszlovák és magyar sajtóban kiváltott visszhangja. Magyarország kül- és belpolitikai helyzete - Csehszlovákia és Magyarország az első kétoldalú találkozó előtt Az es év csehszlovák-magyar viszonylatban a brucki és a Mariánské Lázně-i marienbadi első kétoldalú találkozók jegyében telt.

E találkozók valójában nem a két ellenséges ország közeledési szándékát jelentették, hanem inkább a kölcsönös érdeklődést a politikai együttműködés lehetőségei, illetve mindenekelőtt a gazdasági és politikai kérdések megoldása iránt. Tehát a másik ország politikai képviseletével való megismerkedés és álláspontjával kapcsolatos tájékozódás volt a cél. Tekintet nélkül a kétoldalú találkozókon elért eredményekre, a találkozó puszta létrejötte jelentős lépésként értelmezhető, mivel lehetővé tette, hogy két ország legmagasabb szintű politikai vezetői három évig tartó gondokkal terhelt, könnyűnek egyáltalán nem mondható együttélés után az alapvetően átszabott Közép-Európában egy tárgyalóasztalhoz ülhettek, és eszmét cserélhettek.

Természetesen az es év a két ország közötti viszony tekintetében korántsem volt olyan idillikus, mint azt az első látásra gondolhatnánk.

Éppen ellenkezőleg, Csehszlovákia és Magyarország viszonyának legfeszültebb időszaka volt, mivel ebben az évben került Magyarország Csehszlovákia és az Osztrák-Magyar Monarchia többi utódállama külpolitikájának kiemelt fontosságú helyére. A két kormány szintű találkozó által létrehozott kommunikációs lehetőséget ugyanis a Habsburg Károly restaurációjára tett két kísérlet teljesen keresztülhúzta. Ez egyrészt oda vezetett, hogy Beneš, Románia csatlakozásával, keresztülvitte a Csehszlovákia-Jugoszlávia-Románia szövetségesi rendszer, az ún.

Végül is az említett találkozók témái között túlnyomó többségben gazdasági jellegű kérdések fórum oldalon találkozó be2, másként fogalmazva, az egyetlen témakör, amelyet a megegyezés esélyével lehetett megtárgyalni, gazdasági jellegű volt.

Nyugat-Magyarország kérdése tehát egy újabb nemzetközi konfliktust idézett elő, amelynek megoldásába a csehszlovák külügyminiszter, Edvard Beneš is bekapcsolódott. Beneš megpróbált közvetíteni a magyar és az osztrák fél között, de szerepe egy, a magyarokkal való brünni és az osztrákokkal való a dél-ausztriai Hainburgban megtartott találkozóval befejeződött - amikor is a békéltető szerepét, Franciaország segítségével, Olaszország nyerte el.

Az általános politikai helyzet az újjáalakult Európában - amely természetesen Magyarország mint vesztes, illetve Csehszlovákia mint győztes állam pozícióját is meghatározta - ról re gyökeresen tárgyaló egyetlen nő kinshasa. Már utolsó harmadában fokozatos átalakulás volt tapasztalható, de ez ismét Magyarország hátrányára és Csehszlovákia előnyére történt. A változások hátterében két tényező állt: a lengyel-orosz viszály hirtelen befejeződése a rigai béke idő előtti megkötésével októberében és Franciaország mint a közép-európai folyamatokra legnagyobb befolyással bíró nagyhatalom politikai orientációjának a megváltozása.

Franciaország külpolitikájának gyökeres megváltozása összefüggött azzal a ténnyel is, hogy sikerült diplomáciailag megszüntetni annak veszélyét, hogy Szovjet-Oroszország benyomul Kelet-Európába, illetve hogy a külügyminisztérium vezértitkári posztját Jean Berthelot - Beneš személyes jó barátja - foglalta el.

A Témájú társkereső páros által folytatott politika, amelynek valójában nem kis szerepe volt augusztusában a csehszlovák-jugoszláv fórum oldalon találkozó be2, azaz a kisantant elődjének létrehozásában, a fent említett változások hatására hirtelen irányt változtatott. A Csehszlovákia által rossz szemmel nézett titkos francia-magyar gazdasági, politikai és katonai tárgyalások, amelyek még egy, a trianoni szerződés által meghúzott határ lehetséges revízióját - természetesen Magyarország javára - is felvetették, szintén megszakadtak, és a francia külpolitika a status quo megőrzéséhez mereven ragaszkodó irányt vett.

Válasz » 34 Ricsi rakjál már fel vidit vagy képet Válasz » 33 Lehel Köszi a válaszokat, a hangja a gépnek tényleg szép. A miénk es Y, az Y egy szaki szerint azt jelenti, hogy itt szerbiában rakták össze. Fémfülkés és már kezdem megszokni a váltóját. Most fejezzük fejeznénk a kukoricaszedést és fuvarozok vele.

Ezeket a változásokat Csehszlovákia nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, ugyanis pozícióját folyamán a feszült lengyel-orosz helyzet nagymértékben gyengítette. Ebben az időben a csehszlovák diplomáciát több oldalról politikai nyomás kényszerítette egy határozott szovjetellenes álláspont felvételére és a szovjetellenes intervenció előkészületeibe való bekapcsolódásra. Ennek legfőbb szorgalmazója Csehszlovákia legnagyobb pártfogója, Franciaország volt.

Mindezek ellenére Csehszlovákia kül- de legfőképpen belpolitikai okok miatt ebben a kérdésben semleges álláspontra volt kénytelen helyezkedni.

A kelet felől fenyegető veszély elmúltával és Franciaország közép-európai koncepciójának megváltozásával viszont azok a Csehszlovákia számára elfogadhatatlan mérlegelések, amelyek Közép-Európa államait szerették volna nemcsak Franciaország mint a közép-európai folyamatokra legnagyobb befolyással bíró állam támogatásával föderatív úton újraegyesíteni, és amelyeket az utódállamok gazdasági gondjai is indokolttá tettek, aktualitásukat vesztették.

Ugyanakkor Magyarországon a fent említett változások meghiúsították azokat a reményeket, amelyek a nemzetközi elszigeteltségből való kitöréssel, illetve a trianoni határok részleges revíziójával kecsegtettek, és amelyek Franciaországgal szövetkezve a magyar politikusok számára reálisnak tűntek.

Ugyanakkor a magyar-francia tárgyalások következményeként Magyarország hitelét vesztette a többi nagyhatalom, főleg Anglia és Olaszország, de Németország - amellyel Magyarország nem hivatalos politikai kapcsolatokat tartott fenn - szemében is. A legnagyobb hitelvesztésre viszont Magyarország szomszédai - Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia - irányában került sor, akik a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy egy számukra kedvezőtlen politikai konstelláció esetén a magyar diplomácia azonnal kész egy, a közép-európai status quót felrúgó folyamatot beindítani, amely természetesen az ő területi egységüket fenyegetné.

Elsősorban ez a tény kényszerítette Csehszlovákiát és Jugoszláviát egy védelmi szövetség megkötésére, amely később Romániával kiegészülve alapot nyújtott a magyarellenes kisantant létrehozásához. Magyarország - franciabarát politikája miatt - elvesztette az addig iránta meglehetősen toleráns magatartást tanúsító Olaszország szimpátiáját is.

Olaszország a magyar-francia közeledésben saját közép-európai érdekeinek fenyegetettségét látta. Ez a tény segítette elő az olasz-jugoszláv ellentét gyors megoldását a rapallói egyezmény keretén belül novemberében, amelynek egyik függeléke kötelezi mindkét államot az Ausztriával és Magyarországgal kötött békeszerződések betartására, és - ezt megerősítve - közös állásfoglalásban ítéli el az esetleges magyarországi Habsburg-restaurációt, valamint kötelezi a két országot, hogy fórum oldalon találkozó be2, illetve keresek nők blois fenyegetés esetén kölcsönösen tájékoztassák egymást.

Bizonyos mértékig megindult Olaszország és Csehszlovákia közeledése is, melyet Edvard Beneš elején tett olaszországi látogatása is alátámasztott. Az olasz külpolitika irányváltása a csehszlovák-jugoszláv szövetségi egyezmény elismerésében is megnyilvánult, melyet addig Olaszország elutasítóan értékelt.

Magyarország es helyzetét jól jellemzi a következő idézet: "Magyarország leszerepelt franciabarát orientációjával, helyzetét megrendítette a rapallói egyezmény, ugyanakkor a kisantant szorításában vergődik, és nincs a világon egyetlen állam, amelynek szimpátiáját bírná. Európa általános politikai helyzete elején alapjában véve különbözött nemcsak az előző évitől, hanem az egész addigi viharos háború utáni időszaktól, amelyben Európa, de leginkább Közép-Európa alakult újjá.

Az es év Közép-Európát mégiscsak egy konszolidáltabb, viszonylag nyugodt állapotban találta kialakított és rögzített államhatárokkal.

Százakat vertek át a társkereső oldalak

A trianoni békeszerződés kidolgozásánál is jelentősebb mérföldkőnek számított annak a magyar parlament általi ratifikációja Fórum oldalon találkozó be2 a magyar állam hivatalosan elismerte az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamait, viszont a kialakult helyzetbe nem tudott belenyugodni, és külpolitikája csaknem az egész két világháború közötti időszakban a rákényszerített status quo megváltoztatására irányult. Magyarország, csatlakozva a békeszerződéshez, elismerte a csehszlovák-magyar határ legitimitását, és ezzel megteremtődött annak előfeltétele, hogy bárminemű hivatalos kapcsolat alakuljon ki a két ország között.

Ezzel ugyanakkor elhárult a kapcsolatteremtés egyik legnagyobb akadálya is, hiszen Fórum oldalon találkozó be2 Szlovákiára és Kárpátaljára egészen addig mint "territoire occupé"-re tekintett.

A kialakult kedvező kiindulási helyzet kihasználását - figyelembe véve az új magyar kormány irányvonalát - nem segítették azok a hírek, melyek arról szóltak, hogy a csehszlovák-magyar határvonal több helyén meg kívánják támadni a csehszlovák határőrséget.

Ugyanakkor a magyar spam társkereső vezetés a következő években sem adta fel a területi status quo ante visszaállítására tett kísérleteit, amelyek végigkísérték a két világháború közötti időszak magyar külpolitikáját.

Ekkor viszont már az erőszakos visszafoglalás helyett az átgondolt diplomáciai lépéseket helyezték előtérbe, amelyek ugyan hosszú távon hozhattak csak eredményt, de figyelembe véve Magyarország akkori helyzetét, az egyetlen járható útnak mutatkozott. Ez a politikai irányvonal viszont egy békés és konstruktív együttélésen alapuló közép-európai régiót feltételezett. Azt, hogy a magyar politika irányváltását mennyire komolyan gondolták, alátámasztja a miniszterelnök, gróf Teleki Pál és Horthy Miklós kormányzó újévi beszéde, amelyben kijelentették, hogy "Magyarország szeretne szomszédjaival békében élni, és a munkának, illetve a fontos szociális problémák megoldásának szentelni az idejét".

Annak ellenére, hogy ez egy eléggé lassan döcögő folyamatnak bizonyult, folyamán az első, háború utáni parlamenti választások által összeállt Nemzetgyűlés meghatározta Magyarország államformáját, oldal mezőgazdasági találkozó ezzel, ha csak ideiglenesen is, de megoldotta az államfő kérdését. Az ország belpolitikai konszolidációjának legnagyobb akadályává - a trianoni békeszerződés aláírásával háttérbe szoruló területi kérdések után - az ún.

Ennek átmeneti megoldásaival mindig csak elodázták az állandóan a levegőben lógó súlyos belpolitikai válság kirobbanását. A királykérdés, amely a háború utáni Magyarország szempontjából ugyan belpolitikai kérdésnek tűnt, az ország nemzetközi pozíciójának szemszögéből messze túlhaladta a belpolitika kereteit. Az ügy, külpolitikai hatásait tekintve ugyanis szoros kapcsolatban volt a magyar politika revizionista törekvéseivel, azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbit sikerült folyamán a békeszerződés jogrendbe foglalásával olyan mértékben a háttérbe szorítani, hogy a békeszerződésben foglaltak fokozatosan a hivatalos kormánypolitika szerves részévé váltak, a királykérdés nyitott maradt.

Ha Magyarország első számú kérdése ban fórum oldalon találkozó be2 területi kérdés volt, akkor ben az államfő kérdése, illetve a királykérdés került előtérbe.

Azonban, akárcsak korábban, a továbbiak folyamán is a kettő kölcsönösen fedte egymást, mert az egyik nem zárta ki a másikat, sőt ellenkezőleg. A szomszédos államokban a Habsburg-restaurációt a történelmi Magyarország határai visszaállításának szándékaként értékelték. Ennek megalapozottságát látszott alátámasztani például fórum oldalon találkozó be2 Habsburg-család legkedveltebb tagjának, Habsburg Józsefnek és társának fórum oldalon találkozó be2 A kérdés valójában az egész magyar politikai színteret kettéosztotta, egyik oldalon a legitimistákkal - az excsászár, illetve exkirály, IV.

Károly támogatóival, a másikon azokkal, akik a szabad királyválasztás mellett tették le voksukat.

1. Hogyan egyéni szabadság
2. Viseli fordulóban találkozik
3. Focal Electra BE - 2. oldal - szemesinfo.hu
4. A Szeged és a Budaörs nem bírt NB III-as ellenfelével - szemesinfo.hu
5. Százakat vertek át a társkereső oldalak - Hír TV

A kisgazdák voltak azok, akik leggyakrabban hozakodtak elő a királykérdéssel, amelynek - a szabad királyválasztás elvének törvénybe iktatásával - minél társkereső 55 év szerettek volna a végére járni.

A Keresztény Nemzeti Párt viszont legszívesebben az egész probléma megoldását meghatározatlan időre elhalasztotta volna.

Tehát a háborút követő második, illetve első Teleki-kormány meglehetősen gyenge alapokon állt. A királykérdés - a politikai mozgások hátterében állva - még a jelentősebb parlamenti szavazásokat is befolyásolta. Ilyen körülmények között természetesen az első kormányválság sem váratott sokáig magára. A kirobbanásához nagyban hozzájárultak az ország rendkívül nehéz gazdasági, pénzügyi, de elsősorban nyersanyag-ellátási gondjai.

A szénellátás akadozása miatt például az egész gazdaság időről időre leállt, számos iskola és hivatal bezárt, fórum oldalon találkozó be2 sok gyár kénytelen volt felfüggeszteni a termelést. Ugyanakkor a lakosság vásárlóereje az állandóan növekvő infláció és az elképesztő drágaság miatt egyre csökkent. A komoly gazdasági problémák és a királykérdés körüli csatározások közepette december elején a Nemzetgyűlés bizalmatlanságot szavazott a kisgazda pénzügyminiszternek, Korányi Frigyesnek.

• Flörtöl aachen
• Nő keres férfit st raymond
• Felnőtt flörtölési oldalak
• Újdonsült csatárunk ugyan kicsit kisodródott, de a vendég kapus mellett a hálóba gurította a labdát.
• Történt tehát, hogy internetes ismeretség útján randiztam egy sráccal, akivel annyira jól sikerült az a pár nap, hogy össze is jöttünk.
• Balázs vagyok, az Első Találkozás társkereső megálmodója, programozója és mindenese egy személyben.

Ezt követően a kormány lemondott. Az új kormány megalakításával újra gróf Teleki Pált bízták meg, akinek sikerült tizennégy napon belül, kisebb kozmetikai változások véghezvitelével, összeállítani az új kormányt és életben tartani a koalíciót. Az ügy a két tábor a szokásosnál élénkebb tevékenykedésével kezdődött. Január közepén a politikai élet nagy nehezen elcsendesedett felszínét gróf Andrássy Gyula ténykedése kavarta fel, aki a legnagyobb kereszténynemzeti frakció vezetőjével, Haller Istvánnal együtt felszólította a legitimista képviselőket, hogy alakítsanak ki egy, a legitimista képviselőket párthovatartozástól függetlenül összefogó parlamenti frakciót.

A királykérdés körül kialakult belpolitikai helyzetet tovább élezte a csehszlovák külügyminiszternek, Edvard Benešnek a csehszlovák Nemzetgyűlés alsóházában, annak A kormánykoalíció léte tehát ismét kérdésessé vált.

A Szeged és a Budaörs nem bírt NB III-as ellenfelével

Gróf Teleki Pál miniszterelnök ekkor meglepő politikai manőverrel próbálta megoldani a kialakult helyzetet. Február 3-án 38 további képviselővel együtt kilépett a kormánykoalícióból, így fórum oldalon találkozó be2 az egymással szemben álló feleket a megegyezésre. Teleki lépése kuriózumnak számít, mivel személyében maga a miniszterelnök került ellenzékbe saját kormányával szemben.

Mondhatni ezzel kezdődött az év, és ahogy azt akkor csak kevesen sejtették, az egész es év ennek jegyében telt, és nagyban meghatározta - egyelőre csak - Csehszlovákia és Magyarország politikai viszonyát. Ehhez hozzájárult a csehszlovák külügyminiszter, Edvard Beneš fentebb említett január i nemzetgyűlési felszólalása. Beneš beszédében Csehszlovákiának Európán belüli helyzetét elemezte, és többek között ismertette Csehszlovákia álláspontját Magyarország akkori legnagyobb problémáját - a királykérdést - illetően.

Beneš lényegében megismételte a csehszlovák diplomácia hivatalos álláspontját, amely teljes egészében az Ugyanakkor rámutatott Csehszlovákia öntudatos magatartására, amikor Habsburg Flörtöl aachen személyében - aki Éppen ez az eset, illetve a csehszlovák diplomácia határozottsága adott közvetlen okot a nagykövetek konferenciájának, hogy megfogalmazzák azt az állásfoglalást, amely Beneš számára lehetővé tette a következő álláspont kifejtését: "Ezek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a Habsburg-dinasztia semmilyen formában és egyik tagjának személyében sem juthat trónhoz Közép-Európában, és ez a tilalom nemcsak Károlyra, a volt császárra vonatkozik, hanem a volt uralkodócsalád minden egyes tagjára".

Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország államformájának a köztársasági rendszer irányába történő elmozdulásával párhuzamosan a szomszédos államokkal való nehézségek 95 százaléka megszűnne. Gratz miniszter úron ne hatalmasodjon el a magyar közéletben uralkodó ingerültség, és ha lehetséges, megfontoltan reagáljon dr. Beneš felszólalására".

Adatvédelem Adatvédelmi beállítások Benkő Tibor honvédelmi miniszter közölte: minden magyar állampolgárt sikerült kimenekíteni, valamint az elmúlt 18 évben a magyar katonákat segítő összes afgán állampolgárt, aki jelezte, hogy el akarja hagyni Afganisztánt. Végtelenül nehéz volt a katonáinknak lekövetni, megtalálni és kimenekíteni mindenkit Afganisztánból - mondta a honvédelmi miniszter Magyarország élőben című műsorunkban. Benkő Tibor közölte: a katonák embert mentettek ki az ázsiai országból, akik már mind itt vannak Magyarországon.

Pontosan ugyanezt a magyarországi - legális vagy illegális - Habsburg-restaurációval kapcsolatos csehszlovák álláspontot Beneš már az es év fordulóján ismertette a B. A csehszlovák diplomácia a fent említett sajtóforrás által közölt állásfoglalásának ugyanolyan határozott hangnemben való megismétlése Beneš beszédében rámutat a csehszlovák fél álláspontjához való feltétlen ragaszkodásra.

Beneš szóban forgó expozéja a magyarországi királykérdéssel kapcsolatban bizonyos tekintetben mégis különbözött előző megnyilvánulásaitól. Fórum oldalon találkozó be2 a kérdés magyarországi felszínre kerülése után a csehszlovák álláspont megismétlése már többé-kevésbé nem a kulisszák mögött, tehát nem a sajtón keresztül történt. Ebben az esetben a kijelentések a parlamentben hangzottak el, amellyel - amellett, hogy rámutattak Csehszlovákia változatlan álláspontjára - a parlamenti képviselők előtt hivatalosan is deklarálták Csehszlovákia álláspontját, miszerint egy, a Habsburgok magyarországi restaurációjára tett esetleges kísérletet Csehszlovákia egyértelműen casus belliként értékel.

Beneš szavainak súlyát tovább fokozta az a tény, hogy a kijelentések a békeszerződés csehszlovák képviselőház általi ratifikálásának keretén belül hangzottak el.

Első Találkozás Társkereső

Ilyen körülmények között tehát érthető az a kelletlenség, amivel Magyarországon Beneš parlamenti felszólalását fogadták. A magyar Nemzetgyűlés Beneš beszédére már január én reagált, amikor is a képviselők egy jelentős része természetesen elítélő hangnemben foglalt állást.

Ez a téma töltötte ki Gratz Gusztáv január 4-től funkcióban lévő külügyminiszter első parlamenti fórum oldalon találkozó be2 legnagyobb részét is. Mindamellett Gratz elismerte, hogy a Habsburg-restauráció az akkori helyzetre és a kérdés esetleges nemzetközi dimenzióira való tekintettel nem lehetséges, illetve nem aktuális.

A királykérdést, amely időnként felszínre törve felszította az amúgy sem túl nyugodt kedélyeket, eddig még mindig sikerült a szőnyeg alá söpörni, másfelől a kérdés egészen addig többé-kevésbé megmaradt a belpolitika határain belül.

A fent említett as év elején megtartott nagykövetek konferenciája után a kérdés és annak külpolitikai hatása fórum oldalon találkozó be2 más, fontosabb problémák mögé szorult mind Magyarország legfelső szintű politikájában, mind az európai nagyhatalmak Magyarország irányában folytatott külpolitikájában.

Ez az időszak viszont csak januárjáig tartott, amikor 20. számú megismerése felszólalásában rámutatott Magyarország legégetőbb belpolitikai gondjaira, előre látva, hogy éppen a királykérdés lesz a jövőben Magyarország belső, illetve az utódállamokhoz kötődő viszonyának meghatározó problémája.

Beneš következtetése ugyanakkor teljesen ésszerű alapokon állt, hiszen Magyarország közép-európai viszonylatban két legfontosabb kérdése közül az egyiknek, a trianoni békeszerződés aláírásának megoldódása után várható volt, hogy előbb vagy utóbb a második, azaz a királykérdés kerül terítékre, amelynek igaz belpolitikai jellege volt, de csak Magyarország szemszögéből volt az. A felháborodás hátterében, amelyet a csehszlovák külügyminiszter beszéde váltott ki Magyarországon, többek között az állt, hogy újra hangsúlyossá vált a szóban forgó kérdés külpolitikai dimenziót felöltő jellege, és annak tudomásul vétele, hogy valaki Magyarország határain kívül árgus szemekkel figyeli az ország politikájának alakulását, és szükség esetén képes a nemzetközi közvéleményt mozgósítani, akár katonai intervenciót kilátásba helyező céllal is.

HIỂU CƠ BẢN VỀ VỊ TRÍ CHỨNG TỪ LÀ GÌ?, VỊ TRÍ NÀY DÀNH CHO AI ??

Magyarországon az érintettek, tehát elsősorban a legitimisták a nagykövetek konferenciáján elhangzottakat az akkori adott helyzeten alapuló időleges érvényű kijelentéseknek gondolták, és abban bíztak, hogy Közép-Európa konszolidációjával a kérdés - amelynek időszerűtlenségét a magyar törvényhozás többször is megerősített - számukra pozitív megoldására alkalmas környezet alakul ki.

Beneš párizsi és londoni útjának folytatását illetően a szóvivő azt a magyarázatot adta, hogy ez "összefüggésben van a római tárgyalással és a külügyminiszterek londoni konferenciájának előkészítésével". Sokkal komolyabbak voltak a kérdés katonai úton történő megoldására tett kísérletek. A magyar hadsereg helyzete és jövője meglehetősen bizonytalan volt, de legfőképp azoknak a tiszteknek volt egzisztenciálisan kilátástalan a helyzetük, akiket a békeszerződésnek a haderő csökkentését előíró cikkelye értelmében szereltek le.

Az elbocsátott magyarországi tisztek mellett ott voltak még az elcsatolt területekről kitiltott magyar tisztek jelentős számú csoportjai, amelyek közül sokan elégedetlenségüknek hangot adva különböző puccsista - a Habsburgokat, személyesen Károly császárt visszaállító - megmozdulásokban látták sorsuk jobbra fordulását. Csehszlovákia budapesti képviselete természetesen mindig megpróbált rámutatni ezekre a törekvésekre, viszont ezeknek pontos feltérképezésére nem volt lehetősége, hiszen az esetekről szóló hírek csak különböző nem hivatalos forrásokból származtak.

Végül is ezek a kísérletek egyes katonai körök titkos fórum oldalon találkozó be2 voltak, amelyeknek a magyar kormány még csak a leleplezésével sem nagyon dicsekedett, és amelyek nyomon követésére csak a fent említett bizonytalan információforrások voltak adottak. Közvetlenül a januári kormányválság megoldódása után ismét Károly-párti tisztek által előkészített legitimista fórum oldalon találkozó be2 terjedtek el hírek, amelyekre Csehszlovákia budapesti küldöttsége is reagált.