NKFI-EPR:Conceptions of self in ancient and medieval philosophy

Epikureus nő research, Az élet értelme (filozófia) – Wikipédia

Az epikureus teológia lehetőségei a The Possibilities of an Epicurean Theology inthe Tanulmányok a XX. Az orosz hadviselés Grúzia és Ukrajna befagyott konfliktusaiban A bordeaux-i online média nyelvészeti elemzése A jelenlét ebben az alak- ban is állandósult, az Eötvös konferencia- és kiadványsorozat EK és Adsumus egységei évről évre töretlenül létrejönnek a collegista diákok szervezésében.

Utóbbi jelzi igazán a tevékenység hamisítatlanul szakkollégista jellegét: nem- csak a konferenciát, hanem a kötetet is teljes egészében a hallgatók készítik elő és valósítják meg.

Az eredmények pedig valóban elismerésre méltók. A Collegiumra jellemző nyíltság és befogadás szellemét az is bizonyítja, hogy a tanulmányok szerzői épp fele részben Eötvös-collegisták. Kívánom, hogy a hagyomány a jövőben is megmaradjon, újabb és újabb collegista nemzedékek részesülhessenek ebben a tudományos élményben, mert a Collegium a rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközeivel mindig támogatni fogja a megvalósítást.

Horváth László Igazgató 11 Előszó A kötet, amelyet az olvasó éppen a kezében tart, az idén éves Eötvös Collegium egy régi hagyományának sok szempontból rendhagyó folyta- tása.

Szerkesztőként idén úgy döntöttünk, hogy több újítást is bevezetünk az Adsumus kötetek történetébe annak epikureus nő research, hogy ezáltal is erősítsük a kiadvány magas minőségét és korszerűségét. Ezek között a legfontosabb vál- tozást a tanulmányok felosztása jelenti, amelyet eddig mindig diszciplinárisan csoportosítottak a szerkesztők, mi azonban ehelyett a témaközpontúságot választottuk fő elvként, hogy ezáltal is hidat teremtsünk a különböző tudo- mányok és műhelyek munkájában.

Ugyancsak fontosnak tartottuk idén meg- osztani a különböző szerzők intézményi hovatartozását, amely segíthet jobb képet adni mind a különböző cikkek tudományos hátteréről, mind a kötetbeli együttműködés összképéről. Az igazgatói köszöntő is újdonságnak számít, ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy egy ilyen bevezető sokat adhat a kiadvány esztétikai értékéhez.

Végezetül, de nem utolsó sorban egy kis frissességet pró- báltunk csalni az új borító, illetve a megújított hivatkozási rend segítségével is.

1 év meet

Őszintén reméljük, hogy az olvasó is örömét leli a végeredményben, és ezúton is jó olvasást kívánunk az Adsumus sorozat tizennyolcadik kötetéhez! A szerkesztők Vallásosság Epikurosz, századunk prófétája? Tanulmányom első felében azt a célt tűztem ki, hogy Mircea Eliade, A tanulmány második felében pedig az itt bemutatott modern adaptáció további lehetséges kérdésfelvetéseit ismertetem, melyen keresztül egy aktuális vallástudományi témakörnek a filozófiai vetületét is felvázolom: feléleszthetők-e ma az ókori vallások?

Noha most már epikureus nő research is erősnek érzem ezeket a kételyeket, úgy gondolom, hogy az eredeti írás meg- jelentetésével epikureus nő research betekintést tudok nyújtani több fontos, itt feldolgozott vallásfilozófiai témába, azok közül is legfőképp az újpogányság körüli diskurzusba. Epikurosz és Eliade 1. Epikurosz: az istenek tagadója vagy az istenek hírnöke? Ahhoz, hogy megértsük az epikureusok teológiáját, először az etikájukba kell röviden betekintenünk, hiszen filozófiájuk egészének végcéljaként — a többi hellenisztikus iskolához hasonlóan — a boldog és bölcs ember állapotának el- érését tekintették.

Epikurosz szerint a boldog bölcs állapota nem az erények középpontba állításával vagy a jó állam megteremtésével, hanem elsősorban a lelki nyugalom ataraxia biztosításával válik lehetségessé. Ennek érdeké- ben létre is hozott Athénban az i. Ennek az állapotnak a fő motívuma a fájdalommentesség, ezért semmiképp se szabad összekevernünk azzal a mai torz hedonizmusfogalommal, amely az élvezetek féktelen hajhászását tűzi ki célul.

Csak egy példa a különbség szemléltetésére: az epikureusok nem támo- gatták a túlzott alkoholfogyasztást vagy a szexualitás köré épülő életmódot, hiszen az utóhatásként fellépő másnaposság vagy a libidó okozta vágyakozás súlyosan megsérti a lelki egyensúlyt Epikureus nő research Ez az életmód még az olyan tevékenységektől való elhatárolódást is magával vonja, mint a politizálás vagy a filozófiai spekuláció, hiszen az előbbi esetben a politikai színtér kiszámíthatatlansága, utóbbi esetben pedig a megoldhatatlan elméleti problémák okoznak olyan zavart lelkiállapotot, amely lehetetlenné te- szi az ember számára a gyönyörök elérését, illetve az epikureus bölcs elvonult és mérsékelt életmódját.

Nem csoda tehát, hogy az istenek, akiket — az epi- kureusok szerint — a lehető legboldogabb entitásokként kell elképzelnünk, nem csak, hogy nem teremtő istenek, de még az univerzum irányításától és a gondviselés feladatától is elfordulnak. Tökéletességükben pont, hogy a tétlen- séget választják, ennek megfelelően pedig az embernek se kötelessége áldozni nekik vagy imádkozni hozzájuk, de még csak félnie se tőlük, hanem legfeljebb példát véve róluk ő is beteljesítheti ezt az ideált, mintegy ő maga is az istenek nyomdokaiba léphet Long Az etika elsőbbrendűségét mutatja a többi filozófia diszciplínával szemben az is, hogy az isteneknek mint példaképként viselkedő entitásoknak az elképze- lése az egyetlen pont, ahol minden értelmezői hagyomány konszenzusra jutott.

Azonban amint megpróbáljuk az epikureus ismeretelmélettel és metafizikával is összeegyeztetni az istenek által megtestesített ideáltípust, máris komoly problé- mákba ütközünk. Ennek megértéséhez tekintsünk be röviden — Anthony Long értelmezésén keresztül — az epikureus filozófia ezen epikureus nő research is: Epikurosz, századunk prófétája? Mechanisztikus világképében minden test az atomok kombinációjából áll, amelyek az őket körülvevő űr- ben mozognak, azok a változások, keletkezések és pusztulások pedig, amiket tapasztalunk, az atomok egymással való ütközéseiből származnak.

Tartalomjegyzék

Így néz ki az univerzum az egész felől nézve — az egyén azonban magukat az atomokat nem, hanem csak az azok kombinációiból létrejövő képmásokat tapasztalja érzéki észleletek aiszthétisz formájában. Az epikureus ismeretelmélet szerint ezek a közvetlen fenomenális tapasztalatok feltétlenül igazak, amit senki, még kortársaik, a szkeptikusok se tudtak megcáfolni.

Itt kanyarodunk vissza a filozófia és a tudományosság bizonyos fokú el- ítéléséhez: amíg csak a közvetlen észleleteinket szemléljük, illetve epikureus nő research azokból létrejövő előzetes fogalmakat, meg tudjuk afrikai nők meeting nyugodt lelkiállapotunkat; viszont onnantól kezdve, hogy ezeknek a metafizikai és logikai spekulációk in- goványos talajára lépünk, zsákutcában találjuk magunkat és összezavarodunk.

Ugyanakkor, még ha össze is barátja kérni tudni ez az antispekulatív metafizika és ismeretelmélet az etikai törekvéssel, mégis kikényszerít némi korrekciót: az örökmozgó atomi világban élő ember törekedhet a nyugalmi állapotra és el is érheti azt bizonyos fokig, de teljes mértékben sose valósíthatja meg. Ez az etikát tekintve nem feltétlenül okoz hatalmas gondot, hiszen alakult ki már magya- rázat más hellenisztikus iskola esetében is lásd sztoikusok arra, hogy miért érdemes az elérhetetlen bölcs-ideálra is törekedni Aklan A teo- lógia esetében azonban bonyolultabb a helyzet: az istenek ugyanis a tökéletes boldogság megtestesítői, amely ontológiailag már ellentmond egy állandóan változó univerzum képének.

Ez azt jelenti, hogy az istentan esetében már ko- molyabb kompromisszumok megkötése válik szükségessé: vagy úgy alakítjuk Farkas Vendel át a metafizikát, hogy az mégis megengedje a statikus, atomi mozgások által nem befolyásolt entitások létezését; vagy pedig elfogadjuk azt, hogy nem lé- tezhetnek tökéletes entitások.

Ezt a két hagyományt hívjuk realista és idealista értel- mezésnek. A realista értelmezés az atomizmus rendszerébe próbálja beiktatni epikureus nő research az té- zist, miszerint elképzelhetünk olyan kivételes atomi összetevőket, amelyek sajátos módon függetlenek mindenféle változástól. Ehhez érdemes azt is fel- elevenítenünk, hogy Epikurosz az univerzumot végtelen számú világra osztotta fel, a realista értelmezés pedig azzal egészíti ki ezt, hogy olyan izolált világokat feltételez, amelyek a világok közötti űrben találhatók: ezek az intermundiumok.

Itt lehetségessé válik az, hogy egy olyan statikus állapot létezzen, amelyekben az istenek is élni tudnak. Az idealista értelmezés azonban részben tagadja ezt, így ahelyett, hogy az is- teneknek önálló fizikai létezést tulajdonítana, csakis mentális képmásokként tartja elképzelhetőnek őket. Szóval még ha valamilyen külső fizikai jelenség is okozza az isteni képmásokat, akkor is elképzelhetetlen, hogy azok maguk az istenek legyenek, epikureus nő research ugyanis legfeljebb a kognitív tevékenységeink eredmé- nyeiként létezhetnek.

profil megtekintése társkereső

Vagyis ebben az esetben Epikurosz istenfelfogása egy- szerű pedagógiai szerepet tulajdonít az isteneknek: kognitív beidegződésként segíthetnek az egyénnek előre haladni a boldogság felé vezető úton, példaké- pekként állva előtte, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ténylegesen többek lennének epikureus nő research valóságban nem létező, elérhetetlen epikureus nő research.

Most nem fogjuk részletesen tárgyalni a két értelmezés örök vitáját — akit érdekel a téma, az amúgy is bepillantást nyerhet annak lehetséges rekonstruk- ciójába Veres Máté es, Theology, Innatism, and the Epicurean Self című cikkében. Azt viszont epikureus nő research ennyiből is beláthatjuk, hogy semelyik értelmezés se 3 Persze az is egy lehetséges értelmezés lenne, ha az istenek esetében se feltételeznénk, hogy a boldogság tökéletes elsajátítói lennének. A hellenisztikus iskolák teológiáit tekintve viszont azt figyelhetjük meg lásd pl.

ember találkozik arras

Epikurosz, századunk prófétája? Ahhoz, hogy megoldjam ezt a kérdést, teljesen más irányból szeretném megközelíteni, hátrahagyva ezt a diskurzust, remélve, hogy az új irányvétel képes lehet olyan szempontokat is feltárni, amelyek alternatívát mutathatnak a probléma megoldására — ehhez pedig Eliade elméletét hívom segítségül.

Eliade és a szakrális tapasztalat igazsága ben Rudolf Otto megjelentette A szent című írását, amely a vallástudo- mány egyik azóta alapvető művévé vált. A mű fő tézise szerint el kell kezde- nünk komolyabban foglalkozni a szakrális tapasztalat kérdésével is, szemben az akkori gyakorlattal, amelyben a hiedelmek, a teológiák és a vallástörténet vizsgálata töltötte ki a vallástudományi érdeklődést.

Negyven évvel később ezt a programot vette alapul Eliade, amikor kiadta A szent és a profán című művét, amely hasonlóan alapvető művé vált azóta. Otto elképzeléseit tovább- gondolva vizsgálódásai középpontjába a szakrális tapasztalatot helyezte el, epikureus nő research a maga totalitásában figyelte meg betöltött szerepét a vallásos ember gondolkodásában: Rudolf Otto A szent című könyve mindmáig emlékezetes visszhangnak örvend.

ülés nő életkora 3

Sikere a szerző egészen sajátos és új nézőpontjának köszön- hető; művében ugyanis nem isten és a vallás fogalmával foglalkozott, hanem a vallásos tapasztalás különböző formáit kívánta elemezni.

Fáradozásai nem hiábavalók, hiszen a szent mindig léttel telített, értelmet adó valóság, vagyis egy olyan állandó, szilárd egzisztenciális talaj, amely képes legalitást, illetve orientációt nyújtani az egyén életének.

keres komoly emberek

Szemben áll ezzel a felfogással a profán ember példája, aki az üres, emberi történelem terhét veszi magára, azaz vállalja, hogy egy olyan világban fog élni, amely értelem és epikureus nő research pont nélküli és ahol az idő véletlenszerű, megállíthatatlan és visszafordíthatatlan folyása sajátos felelősség- vállalásra kényszeríti őt, létezését pedig legfeljebb az általa teremtett, ingatag epikureus nő research gyenge értékek orientálhatják Eliade Felmerül a kérdés: de miért epikureus nő research a vallásos ember is Eliade elképzelésében hasonlóan tragikus sorsra ítélve, ha a két létmód tényleg egymás tökéletes ellentéte?

Hiszen ebben az esetben a szakrálisnak elérhetetlennek kellene len- nie. Ezt persze sem bizonyítani, sem cá- folni nem lehet, hiszen a profán létezés kereteiben ragadt racionalitás szintén végtelen távolságra van a szakrálistól Miskolczy Persze ez utóbbi sem történik meg olyan könnyen: a vallásos embernek komoly lépé- seket kell tennie annak érdekében, hogy a profán térben is megvalósulhassanak azok a körülmények, ahova a szakrális képes betörni — ez csakis a szent tér és a szent idő örök megismétlésével válik lehetségessé.

Sajnos annak ellenére, hogy ez Eliade gondolkodásának és vallásértelmezé- sének egyik — saját elmondása szerint is — kitüntetett, sőt talán leglényegesebb pontja, se A szent és a profánban, se másik fő művében — amely kifejezetten erre a témára fókuszál —, Az örök visszatérés mítoszában nem törekszik defi- níciószinten az addigi filozófiai és valláselméleti diskurzushoz való tudatos és egyértelmű viszonyulásra, ezzel is megnehezítve az értelmezők feladatát. Az imitatio dei esetében még ennyire se tisztázott a helyzet, egyszer-kétszer használja mindenféle magyarázat nélkül, ami nem üresíti ki ugyan magát a kifejezést, de így nagyon tág értelmet hagy neki.

Hogyan értelmezzük akkor helyesen azt a tant, amit ő az imitáció, az ismétlés és a visszatérés fogalmaival azonosít? Emiatt én is az Eliade korában népszerű — és általa is ismert Eliade A mimézis — ha Eliade felfogásán keresztül értelmezzük — nem egyszerű utánzás, másolás, amely emiatt egyet jelent az eredetitől, tehát a valóditól való eltávolodással — mint mondjuk az Államban prezentált mimézis-fogalom esetében Sallis Ennek a felismerésnek érdemes kitüntetett jelentőséget tulajdoní- tanunk, a másolás és az újrateremtő mimézis között ugyanis ontológiai ellentét van: míg az egyszerű másolás másodrendű, kiüresedett lenyomatot képes csak létrehozni, az újrateremtés pontosan ugyanazt képes a maga létmódjában és minőségében újra elénk tárni.

A vallásos ember pedig arra törekszik, hogy epikureus nő research a szent térnek és szent időnek, illetve rajtuk keresztül a szent ar- chetípusoknak a mimézisét valósítsa meg újra és újra ennek találhatjuk meg részletes elemzését A szent és a profán első két fejezetében. Utóbbi jelentősége onnan ered, hogy az isteni példamutató és értelemadó teremtés fő eredménye magának a kozmosznak, a világ szent rendjének a létrejötte. A szent időt ünnepek segítségével Farkas Vendel Itt újabb kérdés merül fel Eliadéval szemben: hogyan képesek az ünnepek időközönként pontosan ugyanúgy újrateremteni a mitikus cselekedeteket, miközben a történeti vizsgálódások azt tárják elénk, hogy az egyes ünnepek a történelem során rengeteget változtak kivitelezésük tekintetében?

A mimézis fogalmának hermeneutikai megközelítése arra mutat rá, hogy az igazi társkereső ügynökség le mans léma nem itt, hanem egy másik ponton lép fel, amiről az előbb már röviden szóltunk is. A profán viszont történeti volta miatt mindig alkalmazkodik az adott profán térhez adott kultúrkör és profán időhöz adott történeti korszak.

Navigációs menü

A kérdés tehát valójában nem az, hogy külsőségeiket tekintve miért néznek ki mindig máshogy a különböző évszázadokban az ünnepek, hanem az, hogy az állandó szakralitás hogyan képes újra és újra betörni a változó profanitásba és megteremteni ott ugyanazt a mitikus időt és epikureus nő research, isteni hierofániát létre- hozva ezáltal Bacsó A hermeneutikai megközelítés Eliadéhoz hasonlóan nem próbálja meg feloldani ezt az elméleti paradoxont, hiszen a mimetikus tapasztalat lényegi részének tartja: a mimézis olyan, már ismert és befogadható jelenséget prezentál számunkra, amely ellentmondásos módon mégis túlmutat önmagán, azaz egy általunk nem ismert és tőlünk radikálisan különböző elemmel szembesít minket Bacsó Egyelőre elégedjünk meg ennyivel Eliade elképzelései kapcsán és térjünk vissza az epikureus teológia értelmezéséhez, hogy ezáltal meglelhessük a közös pontokat.

Ennek alkalmazásához érdemes azokra az epikureus szövegekre tekintenünk, amelyek a vallások kialakulásával foglalkoznak — ezek szolgáltak vagyunk képesek újra és újra megteremteni, hiszen a mitikus cselekedetek mimézisével — ami- re általában törekedni szoktak a vallási ünnepek — nem csak az isteni cselekedeteket tudjuk a maga valóságában újra megalkotni, hanem azt a mitikus időt is, amiben az elhelyezkedett.

  1. A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
  2. Kislemez hermsdorf thüringen
  3. Szavak, amelyeket tudni kell
  4. Úgy néz ki, tökéletes ember imdb

Végezetül a természet is azért bír szakrális súllyal, hiszen az istenek teremtése, és ezért az égi mintázatot követi — innen ered misztériuma és állandóan megújuló, ciklikus jellege is.

Elemzésem tárgyaként Lucretius idevonatkozó töredékét veszem alapul, amely magyarul is fellelhető a Long-Sedley-féle A hellenisztikus filo- zófusok című szöveggyűjteményben, az értelmezéshez pedig segítségül hívom Cicero beszámolóját is, akinek Az istenek természete című dialógusművében az epikureus vitapartner szintén többször visszatér a kérdéshez.

megjelenítése nn ismerkedés

Az istenekbe vetett hit mö- gött az epikureusok azt az okot látják, hogy az emberek tényleg részesülnek időközönként szakrális tapasztalatban. Ugyanakkor annak ellenére, hogy ez a tapasztalat bizonyítja létezésüket, a hierofániákra épülő hiedelmeket és vallási spekulációkat mind helytelennek bélyegzik meg.

Az élet értelme (filozófia)

Vagyis megfigyelésük egyszer- re bizonyítja az istenek létezését és egyben tanúsítja azt, hogy mindenki csak spekulál róluk. Az istenek természetében Velleius, a fiktív epikureus karakter, miután kritika alá vett minden vallási elképzelést, így beszél: A költők tévedéseivel össze lehet kapcsolni a varázslók szörnyű elképze- léseit, az egyiptomiak hasonló esztelenségeit és azokat a néphiedelmeket, melyekre nagy következetlenségükben az a jellemző, hogy teljesen sem- mibe veszik az igazságot.

Aki belátja, hogy mindezeket milyen meg- gondolatlanul és mennyire vaktában mondják, annak tisztelettel kell adóznia Epicurusnak, azok sorába iktatva őt, akiket most vizsgálunk.