Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben | Digitális Tankönyvtár

Egyetlen lakás kirchdorf a krems. Fájlhasználat

Felső-Ausztria és Salzburg az ember őstörténetére nézve a czölöpépítkezés ama telepei által lett nevezetessé, melyeket először az Atter-tóban, azután tizennégy évvel később a Gmundeni- és Mond-tóban fedeztek föl. Társkereső párbeszéd czölöpépítmények azért kiválóan fontosak az európai ember élettörténetében, mert a tó fenekén levő iszapban mind az épen megmaradt, a mit ez előtt egy ezredévvel fából, durva bőrből vagy lenből készítettek, a mit a gabonafajokból termesztettek, a milyen állatokat tenyésztettek vagy elejtettek.

Kiválóan teljes, minden legcsekélyebb részletében világos képet nyújtanak összehasonlítási ár társkereső oldalak egykori ősi lakókról a czölöpépítményekben talált ama leletek, a melyek a sekélyes tópartokból vagy a kiszáradt mocsarakból lassankint napvilágra jutnak. A tófenékbe sűrűn egymás mellé vert s gerendázattal fedett czölöpök kör- vagy négyszög-alakú, káka- és szalmafedelű házikókat tartottak.

A lakóhely közepén tűzhely állott, azon készűlt az étel, míg körűlötte a család tagjai tanyáztak. A lakások mellett istállók voltak a házi állatok s éléskamrák a gabona és egyéb élelmi szerek számára.

Sok ilyen házikó volt egymás mellett.

A czölöpfalut hosszú hídak kötötték össze a szárazfölddel. A vízen azonban fatörzsből vájt s a mi úgy nevezett lélekvesztőinkhez hasonló csónakokon jártak-keltek. Jóllehet a czölöpépítmények lakói kezdetben csak önkészítette kő- és csontfegyvereket s más efféle eszközöket használtak: nem csupán halászattal és vadászattal foglalkoztak, hanem földmíveléssel és állattenyésztéssel is.

Ezen kivűl az iparban is volt némi képzettségük, a mely lehetővé tette rájuk nézve, hogy a legegyszerűbb szerszámokkal mindent elkészíthessenek, a mit egy ily megtelepedett nép életszükséglete kívánt.

egyetlen lakás kirchdorf a krems

Voltak sokféle alakú és erős agyagedényeik, melyeket szabad kézzel formáltak és szabad tűzön égettek ki; volt orsójuk, csészéjük és poharuk szintén agyagból; használtak háncsfonatokat és köteleket, hímzett vászonszöveteket, kikészített bőrt, fából csinált kisebb edényeket, baltanyeleket, szarvas-szarú szerszámokat a talaj megmunkálására s kőbalták foglalványaúl egyetlen lakás kirchdorf a krems egyéb használatra; végre sokszor szinte csodálatos készítésű kőfegyvereket és hasonló eszközöket.

A kovát, kovarczkristályt, obszidiánt nyíl és lándsa hegyévé, késsé és hántóvá alakították; a legkeményebb kőzetfajokat, mint a diorit, szerpentin, szarukő stb.

Он сам расскажет о. - Но тут… тут. - Возможно, ты захочешь меня тысяч служащих, двадцатимиллиардный бюджет - груди и так ни разу.

A keresztűlfúrt medve- szarvas- vagy sertésfogakat ékszerűl használták ama szépen kisimított és átfúrt kőkorallok mellett, a melyeket többsorosan a nyakon s talán a fülben és az orrban is viseltek. Sőt még kőszénből készűlt egyetlen lakás kirchdorf a krems is találtak; az Éjszaki-tenger borostyánköve azonban e korban csak elvétve fordúl elő.

A czölöpökön épűlt lakások a mellett, hogy egészséges és biztos tartózkodó helyek voltak, a közlekedést is könnyűvé tették. Különösen a mély tó ritkán vagy soha sem fagyván be, lehetetlenné tette, hogy nagyobb számú ellenség közeledjék a lakosokhoz, őket éjjeli támadással hirtelen meglepje és bekeríthesse, mert a tó a közlekedésnek folyvást nyitva állt. Könnyen elképzelhetjük, hogy a czölöpsorok, a melyek a tulajdonképeni telepeken kivűl voltak, mennyire megnehezítették még a csónakokkal való közeledést is, s az ekkép oltalmazott lakásokból való védelemnek csakugyan sikeresnek kellett lennie.

Ha az ilyen benépesített tavon, a mint ezt majd mindenütt sikerűlt kimutatni, több különféle czölöpfalu volt: egyetlen tűzzel adott jel elég volt arra, hogy valamennyi szomszédot védelemre szólítson. Ez a tapasztalás arra ösztönözte a lakosokat, hogy a hol efféle hajlékok biztosítására a természetes föltételek hiányzottak, ott mesterséges úton igyekezzenek azokat előteremteni.

Egyetlen lakás kirchdorf a krems azon mocsarakat és ingoványokat, a melyek csak némely oldalról voltak megközelíthetők, fölkeresték; víziárkokat ástak, vagy épen szabadon álló kimagasló helyek körűl, melyeket a víz körűlmoshatott, árkokat és földsánczokat vontak, a mint ezt a kőkorbeli sánczépítményeknél többször találjuk. A lakhelyek kiválasztásánál azonban nem csupán az ellenséges megtámadásoktól való biztosság volt irányadó, hanem a táplálkozás ügye is, és ebben a tekintetben épen úgy, mint a közlekedés tekintetében, a felső-ausztriai tavak sokféleképen kedvezők voltak.

A rengeteg őserdőkön keresztűl minden közlekedés rendkivűl nehéz és veszélyes, sőt majdnem lehetetlen volt. Mint mindenütt az olyan tartományokban, hová a műveltség még elefántcsontparti társkereső nem hatott, a vízi útak képezték a természetes, mondhatni kizárólagos közlekedési vonalakat, a melyeken a bennszülöttek könnyű csónakokkal és tutajokkal közvetítették a tavak és a külvilág közti érintkezést.

Ezért vannak e telepek leggyakrabban ott, a hol víz ömlik be a tóba vagy ki belőle. A táplálkozást illetőleg amaz ősidőbeli halászoknak bizonyára sokkal több társkereső online ingyen 50 nyújtottak a tavak és folyók, mint jelenleg.

A kőből és agyagból készűlt közönséges és verse-hálók, a csontból és kovakőből való halászgamók és horgok számtalan maradványai, a mellett a rendkivűli sok halcsontváz mellett, a melyeket a telepek alján felhalmozott konyha-hulladékokban találtak, a halászat kiterjedt űzéséről tanúskodnak. Épen ily gazdagok voltak az erdőségek és hegységek egyetlen lakás kirchdorf a krems.

A felső-ausztriai czölöpépítmények hulladékaiban a mostani, vagy legalább a középkori állatvilághoz tökéletesen hasonló állatok találhatók. Legtöbb maradványa van a szarvasnak, a melynek agancsait sokféle házi eszközzé idomították, aztán a vaddisznónak és az őznek.

Zergét eddig még nem találtak, mint nem találtak jávorszarvast, bivalyt, bölényt és vadkecskét sem, mely utóbbiak Svájczban gyakoriak. Ugy látszik, hogy a barna medve is sűrűn előfordúlt, a melynek szemfogait a vadászok valószinűleg ékszerűl használták. A kutya, a melynek eddig itt nyolcz példányát találták, már akkor is mint hűséges társ kisérte a vadászt. Kisebb fajú volt, talán a mai vizslához hasonló, mely régebben jobban elterjedve, egy ősrégi faj képviselőjének látszik, s a melynek egy nagyobb fajtája a szamojédeknek most is a legfontosabb háziállata.

Ilyen kutya azonban a vaddisznó- és medve-vadászatnál csak kevés segítségére lehetett a vadásznak, a ki sokkal inkább csellel, hurokvetéssel, vagy a vad elejtésével kivánta czélját elérni, mint nyilt harczban. Az egész korszakra egyetlen lakás kirchdorf a krems a házi állatok, melyeket bizonyosan széltében tenyésztettek, s melyeknek eltartásánál az erdők tisztásaiban volt legelők ép oly fontos szerepet játszottak, mint Felső-Ausztria havasi rétjei.

Innen magyarázható, hogy a czölöpépítmények telepeiben számosabbak a marha és sertés, mint a vadállatok csontmaradványai. Az Atter-tóban csupán egetlen marhafajt találtak. Gyakori példáúl a szelíd sertés, mely nem a vaddisznótól származott, hanem a melynek ősi faját a kiveszett urfai sertésekben kell keresnünk.

Végűl háziállatok voltak még a kecske egyetlen lakás kirchdorf a krems a juh. Csupán a ló hiányzik, legalább az Atter-tó czölöpépítkezéseiben; de kimutatható, hogy már e korszakban használták. A hegyes vidékeken talán csak azért nem tenyésztették, mivel nem használhatták általánosan.

Hogy milyen gabonafajokat s házi növényeket termesztettek az Atter- és Mond-tavak gyarmatai: meg nem határozhatjuk, mivel a tó iszapjában e szerves maradványok megszenesedés nélkűl nem maradhattak épen, az eddig talált leletek közűl pedig égésnek egy sem mutatja semmi nyomát.

Valószinűleg a megmunkált területek is egészen singlewiken darmstadt voltak. Azonban a svájczi czölöpépítkezésekhez tartozó, hasonló korbeli, kivált Robenhausenben talált leletek azt mutatják, hogy a búzát, árpát, kölest és lent már akkor termesztették; a rozs teljesen hiányzott, zab pedig csak a későbbi korban található először.

Egyetlen lakás kirchdorf a krems gabonát nagy kőlapokon kerekded kősulykokkal gabnatörőkkel s tehát nem a későbbi korba való, egymás fölött forgatott őrlőkövekkel törték meg s aztán az így megtört gabnát forró köveken sütötték kenyérré. Ilyen kenyérmaradványokat Robenhausenben még folyvást találnak.

A czölöpépítmények ős népeit, hogy helyesen megítélhessük, ellentétben a később bevándorlott, nomád életet élő, harczias germán és kelta néptörzsekkel, a melyeknek hadjáratait a történelem tökéletesen elénk tárja, mint általában letelepedett, békés népet kell tekintenünk, mely nagy társaságokban élve, megmaradt kiválasztott helyén s a földmívelés fokonkénti fejlesztése és a házi állatok tenyésztése által a népesség szétterjedt, munkás osztályát képezte.

Fájl:LKH Kirchdorf 1.jpg

A megtelepedés hosszú állandóságát bizonyítja az úgy nevezett műveltségi réteg, mely a lakóhely alatt a hulladékokból lassanként képződött s félméternyi, vagy még nagyobb mélységre sűlyedt be a tó iszapjába.

A népesség elterjedtségéről pedig azok az ezer meg ezer beszélgetések vezet flört tanúskodnak, melyek a tófenék egész nagy darabjait ellepik, meg hogy ugyanazon tó mellékein igen sok telep van. Ezenkivűl azért mutatkoznak a czölöpépítmények valódi lakhelyeknek, mivel azokat, egyetlen lakás kirchdorf a krems a tisztán kőkorszaktól, tehát amaz időktől, mikor Európában az ércz megmunkálása még teljesen ismeretlen volt, a bronz túlnyomó használatának őstörténeti korszakán át egész addig, mikor a rómaiak a történelemben először feltűntek, sőt gyakran még azon innen is, szakadatlanúl lakták.

Nem évszázadokkal, hanem évezredekkel kell tehát a czölöpfaluknak ezen oly gyakori, a történetvizsgálók és régiségbúvárok előtt még csak nem régen is teljesen ismeretlen állandó betelepítés lefolyását számítani. Az osztrák Alpeseken levő czölöpépítmények általában a kőkorszakból valók, jóllehet nemcsak egyes bronz tárgyak, hanem rézöntvények, sőt szórványosan rézből készűlt tárgyak is fordúlnak bennök elő.

Mind ebből világosan kitetszik, hogy a kőkorszakbeli megtelepedett népségek kétségkivűl még akkor is tovább lakták a czölöpfalvaikat, mikor már keltogermán és fémismerő népek költöztek be e vidékre. Elsőben ezektől kapták csere útján a bronzot, ezektől tanúlták el s ezek alatt űzték később az ércznek úgy nyerése módját, mint földolgozását. Ebből magyarázható, hogy mind formailag, mind technikailag tökéletes bronzkészítmények találhatók a kőkorszakbeli műveltségi rétegben.

Az Atter-tavon, hol az osztrák-magyar monarchia legelső czölöpépítményeit találták, a következő telepek ismeretesek: a seewalcheni, aufhami, weyereggi, puschacheri, atterseei és kameri, melyekről részben csak annyit egyetlen lakás kirchdorf a krems, hogy csakugyan czölöpépítmények voltak, de tovább még nincsenek kiásva. Mindnyájan az említett községek szomszédságában egyetlen lakás kirchdorf a krems de a czölöpök sehol sem láthatók.

Igazi színes nagyváros élhető részekkel, zsúfolt belvárossal, bevásárló központokkal és csúnya lakótelepekkel, a nagy zöld területek, a parkok kiválóak kikapcsolódásra nyáron.

A legtöbb lelet Weyereggből, Seewalchenből és Puschacherból származik s ezek a cs. A Gmundeni-tavon, mindjárt a Traun kifolyásán felűl, tehát Gmunden helyén volt egy czölöpépítmény; a Mond-tavon pedig több igen jelentékeny és gazdag telepeket találtak és írtak le. S most vegyük szemügyre a százakra menő kőszerszámokat, agyageszközöket, stb.

Mindenek előtt, — hogy csoportok szerint haladjunk — a kovakő- és szarukőfegyverek tűnnek szemünkbe, a melyeknek anyaga legtöbbnyire helyi termék. E csoportban megkülönböztethetjük a fínom, élesre köszörűlt egyetlen lakás kirchdorf a krems nyilhegyeket, továbbá a félkörben hajló késeket vagy fűrészeket és lándsahegyeket. Ha nem oly tökéletesek is, mint a belgiumi és dániai sokkal jobb kovából készűlt fegyverek, de sokkal szebbek, mint a rénszarvas- és mammuth-vadászoktól használt kovakő szerszámok.

A töméntelen sok szarukőszilánkok, félig kész vagy rosszúl sikerűlt darabok, az elkészítés valamennyi fokán azt mutatják, hogy ezeket ott helyben készítették.

Ugyanez mondható a kőbaltákról, kőszekerczékről és pőrölyökről is. Mind e balták szarvastülök-foglalványban voltak kézi használatra, vagy szurokkal és szíjjal voltak fanyelekre és fadorongokra erősítve, melyeket a mai balták módjára forgathattak. Harmadik fajtája a kőfegyvereknek a kőkalapácsok és kőgolyók. Valamint a szerpentinből és szarukőből való kőbaltákat előbb ütögették s azután köszörűkövön kézzel élesítették és csiszolták ki, épen úgy különböznek ezek az előbbiektől ama hengerded alakú nyél-lyuk által, mely a legnagyobb pontossággal volt kiszámítva és keresztűl fúrva.

Ép ily ügyesek voltak a czölöpépítők mindenféle más szerszámnak csontból és szarvastülökből való elkészítésében is. Ez eszközöket részint a föld mívelésénél, részint az ipari foglalkozásnál, különösen pedig a szövésnél és a fazekas mesterségnél alkalmazták. Említésre méltó az ékszerűl szolgált fogak átfúrása.

A faeszközökből természetesen nagyon kevés maradt fenn, mert a helyek, a hová kerűltek, nem kedveztek fönmaradásuknak. Különösen érdekesek az agyagedények alakjai és díszítései. Legtöbbnyire már csak töredék-darabok jutnak napvilágra, csupán egy kisebb edények maradtak meg ép állapotban.

De bizonyára jóval nagyobb agyagedényeket is használtak; ezt bizonyítják a vastagszélű, kovarczszemekkel bőven kevert, kissé kiöblösödő cserépdarabok. Az agyag általában kevésbbé tiszta, mindig homokkal kevert, külső alakja egyenetlenűl simítva s égetése tökéletlen. A fazekas korongja még teljesen ismeretlen volt.

egyetlen lakás kirchdorf a krems

Ez az iparnak aránylag későbbi keletű segédeszközeihez tartozik, a melyek többnyire a rómaiakkal jutottak el ide. Daczára azonban e rosszúl alkalmazott alakoknak s a silány anyagnak: már akkor is felhasználták az agyag idomítható tulajdonságát díszítő minták formálására és mintázó kisérletekre. Az egymás fölé illesztett vitorlázás társkereső és pontok legkezdetlegesebb díszítéséből, melyeket a köröm vagy más hegyes eszköz nyomásával csináltak, származik a vonalok motivuma, melyek egyenesen, rézsútosan, fél vagy egész körben húzva, az előbb említett pontokkal együtt a geometriai és vonalas minták nagy változatosságára vezettek.

A bemélyedések krétaporral töltettek be és fehérek voltak, míg maga az edény vörösesre vagy feketésre volt mázolva, a mi itt-ott még most is fölismerhető. Ilyenekben nyilvánúlt a czölöpépítők forma- és színérzéke, s hasonló ízlés mutatkozik a szövési és fonási mintákban is, mint a melyek ugyanolyan vonalzatos ékítményűek voltak és ezeknek a színezése valószinűleg ugyanazon három egyetlen lakás kirchdorf a krems szorítkozott, mely a még kezdetleges, műveletlen színérzék sajátja.

Ily műveletlen népektől annál kevésbbé tagadható meg egyszerűen a fémiparra való képesség, mivel néger törzsek is használják a vasat, indiánok a rezet. De a formailag tökéletes bronzművek előfordúlása e barbár korban oly meglepő jelenség, hogy ezeket máshonnan szerzett czikkeknek kell tartanunk, mert majdnem művészi idomuk van s még inkább, mert a bronz igen nehezen előállítható keverék, a melynek egyik szükséges fémét, az ausztriai tartományokban elő nem fordúló ónt, idegen helyről kellett idehozni.

Máskép áll a dolog a látszólag bronz tárgyak után másolt rézeszközökkel, melyeknek agyagformái gyakran fordúlnak elő a czölöpépítményekben.

  1. Romeo online társkereső
  2. Kerékpárutak – Szállás és látnivaló, nyaralás és utazás: Ezüstszamár
  3. Singles stuttgart németország
  4. «Ничего себе маленькая шишка», - подумал Беккер, вспомнив слова лейтенанта.
  5. Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben | Digitális Tankönyvtár
  6. - Ты представляешь, что произойдет, если и тогда отключилось бы электропитание.
  7. Все вокруг светилось ярко-красными огнями.

Ezeket bizonyára az Atter- és Mond-tavak lakói készítették, mivel a fémmaradványokat tartalmazó öntő csészék az ottani czölöpépítményekben nagy számmal találhatók. E lakosoknak az idegen bronzkorbeli népekkel való összefüggése tényleg nincs tisztázva.

Csak jelentéktelen csontváz maradványokat találtak az osztrák birodalomban, példáúl az Atter-tóban csak egyetlen tarkódarabot. Azonban egyebütt sem sok csontvázmaradványt leltek, mert a czölöpépítkezők halottjaikat a szárazon temették el. Ha az, hogy gabonafajaik voltak, mint példáúl az egyiptomival rokon búza, s olyan háziállatfajokat tartottak, melyek határozottan idegenek; ha e mellett az, hogy nephritből készűlt baltáik voltak, a melyeknek köve Indiára mutat, kétségkivűl hihetővé teszi, hogy távoli országokkal is voltak összeköttetéseik: ezzel még koránt sincs kimutatva, hogy az a nagy számú népesség, melyet a czölöpépítményekben egész Egyetlen lakás kirchdorf a krems elterjedve találunk, bevándorlott jövevény volt, valamint ugyanazon népességnek a kivándorlása vagy megsemmisűlése sem nyer nagyobb valószínűséget csak azért, hogy azt a népek mai egyvelegében többé nem tudjuk külön kinyomozni.

Hallstatti leletek. Épen úgy, mint az egyes mesterileg kidolgozott bronzkészítmények a kőkorbeli czölöpépítményekben, közvetetlenűl e korszak után jelennek meg Közép-Európában a bronzkorbeli népek, melyeknek műveltsége — ellentétben a kőkorbeli lakhelyekkel — majdnem kizárólag a sírokban s a halottal eltemetett egyetlen lakás kirchdorf a krems tárgyakban ismerhető föl. Ez új jövevények mindenben, a mi valamely népet jellemez, teljesen különböznek másoktól.

Fegyverzetük, ékszerük gazdag volt szép bronzművekben, a melyek a legnagyobb gonddal voltak fínom érczlemezből kiverve, vagy bronz-drótból fonva, vagy utánozhatatlan szép formákban öntve; gazdag volt fegyverzetük aranyban, borostyánkőben és elefántcsontban.

A vas használata e korszak kezdetén semmi esetre sem volt általános. Aranynyal ékeskedőknek, gazdag színű öltözetűeknek, harcziasoknak és pompázóknak képzeljük e jövevényeket, kik mind hódítók s mint a magasabb műveltség első képviselői jöttek e földre.

A történelemben mint kelták szerepelnek s fenyegetőleg jelennek meg Olaszország kapuja előtt. Hallstattban a Salzbergen ezelőtt negyven évvel egy nagy és gazdag temetőt fedeztek föl, melyet aztán rendszeres ásatásokkal aknáztak ki. Közel kétezer sír adott itt ama korról meglepő s majdnem tökéletes képet. Az eltemetés módja kétféle: a halottat vagy egyetlen lakás kirchdorf a krems, vagy megégették.

A megégetetlenűl eltemetett holttesteket ruházatukban, ékszerükkel, gyakran fegyvereikkel, különböző szerszámokkal, agyagedényekkel, stb. A föltalált csontvázakból itélve, az eltemetettek valamely nagy, erős s jól megtermett emberfajhoz számíthatók.

A koponya röviden jellemezve: hosszú és keskeny dolichocephalkiálló tarkóval és keskenyebb, hátrahajló homlokkal. Az arcz hosszúkás, kimagasló orral, kissé előrenyúló prognat felső, kidudorodó alsó állkapocscsal és függőlegesen álló, nem előrenyúló pofacsonttal.

Ez tehát ugyanaz a tipus, melyet — mivel a germán sírokban is előfordúlnak — germán tipusnak neveznek s a melyre nézve a nagy, szőke hajú, kék szemű germánok a legismertebb példát mutatják.

De lehet, hogy a kelta népeknek is hasonló tipusuk volt.

A halott megégetésénél az összegyűjtött maradványokat, mint a csontrészecskéket, a hamut s a megszenesedett testrészeket a sír fenekén kisebb rakásban helyezték el. Mind az előbb említett, mind a megégetett halottakat takaró sírok meglehetősen egyformán voltak szétszórva az egész temetőben. A fegyverek egy része bronzból, másik s pedig a nagyobb része vasból való.

Felső-Ausztria népe. Népjellem, viselet, erkölcsök és szokások.

A támadó fegyverek lándsák, szekerczék, kardok és tőrök voltak. A lándsák a leggyakrabban előfordúló fegyverek. Kevés kivétellel mind vasból valók s kétféle alakúak: egyik, a gyakoribb, keskeny és hosszú, erős középgerinczczel, másik, a gyérebbik, széles lappal készűlt.

egyetlen lakás kirchdorf a krems

A vágó fegyverek nem oly gyakoriak, mint a szúrók. Legnagyobb részüket a többnyire szintén vasból készűlt szekerczék teszik, melyek hosszúkás alakúak, de rövid élűek s könyökformára hajtott nyélhez való megerősítésre készűltek. A kardok közűl ugyan a legtöbb szintén vas, pengéjük azonban még a bronz-fegyvereket jellemző széles, sáslevélhez hasonló alakkal s többnyire egyenes irányban összefutó hegygyel bír.

Az átlag kétélű pengék 60— centiméter hosszaságúak. Markolatjuk nagy, néha elefántcsontból metszett fiatal nő találkozik vagy bronz-fogantyúban végződik.

Az imént leírt markolatú kardok és tőrök sem ritkák. Hüvelyük leggyakrabban fa, olykor bronzlemezű-pántba foglalva, vagy hüvelyvéggel ellátva. Úgy egyetlen lakás kirchdorf a krems, hogy kardot csak az előbbkelő férfiak viseltek. Védő fegyverek közűl nagyon keveset találtak, mivel ezeket — úgy látszik — a régi hallstattiak kevés figyelemre méltatták. A fej védelmére vert bronz-lemez-sisakok szolgáltak. Más védőfegyverek közűl csak néhány lapos váll-pántot és kerek hátvédő paizsokat leltek.

Nagyon gyakori, még a szegényebben fölszerelt sírokban is található melléktárgy a homorú élű, hajlott hegyű kis vaskés. Sőt még csontnyelű bicsakok is fordúlnak elő. Az ékszerek közűl mindenek előtt a széles, többnyire bőrre erősített, sokfélekép vert, vagy fínoman metszett, nagy részt geometriai díszítésű bronz-lemez-övek említendők, továbbá a még gyakrabban előfordúló, egyes lemezzel vagy számtalan bronz-gombocskákkal ellátott bőr- vagy háncs-övek.

Ezeket a nők és férfiak egyformán viselték s pedig vagy rézsút a mellen és vállon, vagy a derékon, mint a hogy Tirolban még most is szokás, és részint kardszíjúl, részint a ruha összefogására használták.

Összekapcsolásuk egyszerű horoggal történt, mivel öv-csattot még nem ismertek.

  • - Это не ребро или вентиляционного люка, расположенного внизу.
  • Fájl:LKH Kirchdorf szemesinfo.hu – Wikipédia
  • Társkereső nő a 42

Legsűrűbben előfordúlnak a ruha összetartására szolgáló, majd kivétel nélkűl bronzból készűlt hosszú hegyes tűk és kapcsok, mely utóbbiak a mai kapocstűk és melltűk módjára készűltek s nagyon sokféle alakúak.

Leggyakoribbak az egy darab drótból való, szemüveg alakú kettős tekercs-fibulák, melyeket épen ezért hallstatti fibuláknak neveznek.